Numeri

capitolul 22

Capitole:

… 20 21 22 23 24 … ⇤ ← 22 → ⇥

versetul 1

És tovább vonultak Izráel fiai és táboroztak Móáb síkságán, Jerihóval szemben, a Jordánon innen.

versetul 2

És látta Bálák, Cippór fia mindazt, amit Izráel az Emórival tett;

versetul 3

és Móáb nagyon megijedt a nép miatt, mert számosan voltak és Móáb rettegett Izráel fiaitól.

versetul 4

És szólt Móáb Midján véneihez: Most felfal e gyülekezet mindent körülöttünk, amint felfalja az ökör a mező füvét. És Bálák, Cippór fia, Móáb királya volt abban az időben.

versetul 5

És követeket küldött Bileámhoz, Beór fiához Petórba, amely a folyam mellett van, az ő népe fiainak országába, hogy hívják el őt, mondván: Íme egy nép jött ki Egyiptomból, íme ő befödi a föld színét és velem szemben tanyázik.

versetul 6

Most tehát jer, kérlek, átkozd meg nekem ezt a népet, mert hatalmasabb mint én; talán így erősebb leszek, úgyhogy megverhetem őt és kiűzhetem az országból. Mert tudom, hogy akit te megáldasz, az áldott és akit megátkozol, az átkozott lesz.

versetul 7

És elmentek Móáb vénei és Midján vénei a varázslás díjával kezükben és elérkeztek Bileámhoz és elmondták neki Bálák szavait.

versetul 8

És ő mondta nekik: Háljatok itt az éjjel és majd adok nektek feleletet, amit az Örökkévaló szólni fog hozzám. És ott maradtak Móáb nagyjai Bileámnál.

versetul 9

És Isten jött Bileámhoz és mondta: Kik ezek a férfiak nálad?

versetul 10

És Bileám mondta Istennek: Bálák, Cippór fia, Móáb királya küldött hozzám:

versetul 11

Íme a nép, amely kijött Egyiptomból, beborítja a föld színét: most jer, átkozd meg őt nekem, talán képes leszek harcolni ellene és kiűzhetem őt.

versetul 12

És mondta Isten Bileámnak: Ne menj velük, ne átkozd meg a népet, mert áldott az.

versetul 13

És fölkelt Bileám reggel és mondta Bálák nagyjainak: Menjetek országotokba, mert az Örökkévaló nem engedte meg nekem, hogy veletek menjek.

versetul 14

És fölkeltek Móáb nagyjai és visszamentek Bálákhoz és mondták; Bileám nem akart velünk jönni.

versetul 15

És Bálák újra küldött nagyokat, többet és előkelőbbeket amazoknál.

versetul 16

És ők eljöttek Bileámhoz és mondták neki: Így szól Bálák, Cippór fia; ne akadályozzon téged semmi, kérlek, hogy hozzám eljöjj.

versetul 17

Mert nagy tiszteletben foglak részesíteni és mindent, amit mondani fogsz nekem, megteszek; jer hát kérlek, átkozd meg nekem ezt a népet.

versetul 18

És Bileám felelt és mondta Bálák szolgáinak: Ha Bálák nekem adná házát tele ezüsttel és arannyal, nem szeghetném meg az Örökkévaló, az én Istenem parancsát, hogy tegyek többet vagy kevesebbet.

versetul 19

Most tehát kérlek, maradjatok itt ti is éjjel, hadd tudjam meg, mit fog az Örökkévaló újra nekem mondani.

versetul 20

És Isten jött Bileámhoz éjjel és mondta neki: Ha téged elhívni jöttek a férfiak, kelj föl, menj velük, csakhogy azt cselekedjed, amit majd neked mondok.

versetul 21

És Bileám fölkelt reggel, fölnyergelte szamarát és elment Móáb nagyjaival.

versetul 22

És föllobbant Isten haragja, mert elindult és az útra odaállott az Örökkévaló angyala, hogy akadályozza. Ő szamarán nyargalt és két szolgája volt vele.

versetul 23

És a szamár látta az Örökkévaló angyalát, amint áll az úton és kardja kivonva kezében; és akkor a szamár letért az útról és a mezőre ment és Bileám megütötte a szamarat, hogy ráterelje az útra.

versetul 24

Ekkor az Örökkévaló angyala megállott a szőlők közti ösvényen; kerítés volt erre és kerítés volt arra.

versetul 25

És a szamár látta az Örökkévaló angyalát és odaszorította magát a falhoz és odaszorította Bileám lábát a falhoz és ő újra megütötte.

versetul 26

És akkor az Örökkévaló angyala továbbment és megállott egy szűk helyen, ahol nem volt út kitérni sem jobbra, sem balra.

versetul 27

És a szamár látta az Örökkévaló angyalát és lehevert Bileám alatt; és erre fellobbant Bileám haragja és megütötte a szamarat botjával.

versetul 28

És megnyitotta az Örökkévaló a szamár száját és ő mondta Bileámnak: Mit tettem neked, hogy megütöttél engem immár három ízben?

versetul 29

Bileám mondta a szamárnak: Mert gúnyt űztél velem; ha kard volna kezemben most megöltelek volna.

versetul 30

És a szamár mondta Bileámnak: Nem vagyok-e a te szamarad, amelyen nyargaltál amióta vagy, mind a mai napig, vajjon szoktam-e így cselekedni veled? Ő mondta: Nem.

versetul 31

És az Örökkévaló megnyitotta Bileám szemét és látta az Örökkévaló angyalát, amint áll az úton és kivont kardja kezében; és ő meghajolt és arcára borult.

versetul 32

És szólt hozzá az Örökkévaló angyala: Miért ütötted meg szamaradat immár három ízben? Íme, én kijöttem, hogy megakadályozzalak, mert veszedelmes a te utad én előttem.

versetul 33

És meglátott engem a szamár és kitért előttem immár három ízben; ha nem tér ki előttem, bizony, most téged megöltelek volna és őt életben hagyom.

versetul 34

És szólt Bileám az Örökkévaló angyalához: Vétkeztem, mert nem tudtam, hogy te állsz előttem az úton; és most, ha rossznak tetszik szemedben, vissza akarok térni.

versetul 35

És az Örökkévaló angyala mondta Bileámnak: Menj a férfiakkal, de csak azt az igét, amit én mondok neked, azt mondjad. És elment Bileám Bálák nagyjaival.

versetul 36

És midőn Bálák hallotta, hogy jön Bileám, kiment elébe Móáb városába, amely az Arnón határán van, amely a határ szélén van.

versetul 37

És Bálák mondta Bileámnak: Nem küldtem-e már hozzád, hogy elhívjalak téged, miért nem jöttél el hozzám? Vajjon igazán nem tudlak-e téged megtisztelni?

versetul 38

És Bileám mondta Báláknak: Íme, eljöttem hozzád, de vajjon lehet-e bármit szólnom? Azt az igét, amelyet számba tesz az Isten, azt fogom mondani.

versetul 39

És Bileám ment Bálákkal és elérkeztek Kirjat Húcótba.

versetul 40

És Bálák levágott marhát és juhot és küldötte Bileámnak és a nagyoknak, akik vele voltak.

versetul 41

És történt reggel, hogy Bálák vette Bileámot és fölvezette Báal magaslataira és ő látta onnan a nép egy részét.