Numeri
capítulo 22
verso 1
És tovább vonultak Izráel fiai és táboroztak Móáb síkságán, Jerihóval szemben, a Jordánon innen.
verso 2
És látta Bálák, Cippór fia mindazt, amit Izráel az Emórival tett;
verso 3
és Móáb nagyon megijedt a nép miatt, mert számosan voltak és Móáb rettegett Izráel fiaitól.
verso 4
És szólt Móáb Midján véneihez: Most felfal e gyülekezet mindent körülöttünk, amint felfalja az ökör a mező füvét. És Bálák, Cippór fia, Móáb királya volt abban az időben.
verso 5
És követeket küldött Bileámhoz, Beór fiához Petórba, amely a folyam mellett van, az ő népe fiainak országába, hogy hívják el őt, mondván: Íme egy nép jött ki Egyiptomból, íme ő befödi a föld színét és velem szemben tanyázik.
verso 6
Most tehát jer, kérlek, átkozd meg nekem ezt a népet, mert hatalmasabb mint én; talán így erősebb leszek, úgyhogy megverhetem őt és kiűzhetem az országból. Mert tudom, hogy akit te megáldasz, az áldott és akit megátkozol, az átkozott lesz.
verso 7
És elmentek Móáb vénei és Midján vénei a varázslás díjával kezükben és elérkeztek Bileámhoz és elmondták neki Bálák szavait.
verso 8
És ő mondta nekik: Háljatok itt az éjjel és majd adok nektek feleletet, amit az Örökkévaló szólni fog hozzám. És ott maradtak Móáb nagyjai Bileámnál.
verso 9
És Isten jött Bileámhoz és mondta: Kik ezek a férfiak nálad?
verso 10
És Bileám mondta Istennek: Bálák, Cippór fia, Móáb királya küldött hozzám:
verso 11
Íme a nép, amely kijött Egyiptomból, beborítja a föld színét: most jer, átkozd meg őt nekem, talán képes leszek harcolni ellene és kiűzhetem őt.
verso 12
És mondta Isten Bileámnak: Ne menj velük, ne átkozd meg a népet, mert áldott az.
verso 13
És fölkelt Bileám reggel és mondta Bálák nagyjainak: Menjetek országotokba, mert az Örökkévaló nem engedte meg nekem, hogy veletek menjek.
verso 14
És fölkeltek Móáb nagyjai és visszamentek Bálákhoz és mondták; Bileám nem akart velünk jönni.
verso 15
És Bálák újra küldött nagyokat, többet és előkelőbbeket amazoknál.
verso 16
És ők eljöttek Bileámhoz és mondták neki: Így szól Bálák, Cippór fia; ne akadályozzon téged semmi, kérlek, hogy hozzám eljöjj.
verso 17
Mert nagy tiszteletben foglak részesíteni és mindent, amit mondani fogsz nekem, megteszek; jer hát kérlek, átkozd meg nekem ezt a népet.
verso 18
És Bileám felelt és mondta Bálák szolgáinak: Ha Bálák nekem adná házát tele ezüsttel és arannyal, nem szeghetném meg az Örökkévaló, az én Istenem parancsát, hogy tegyek többet vagy kevesebbet.
verso 19
Most tehát kérlek, maradjatok itt ti is éjjel, hadd tudjam meg, mit fog az Örökkévaló újra nekem mondani.
verso 20
És Isten jött Bileámhoz éjjel és mondta neki: Ha téged elhívni jöttek a férfiak, kelj föl, menj velük, csakhogy azt cselekedjed, amit majd neked mondok.
verso 21
És Bileám fölkelt reggel, fölnyergelte szamarát és elment Móáb nagyjaival.
verso 22
És föllobbant Isten haragja, mert elindult és az útra odaállott az Örökkévaló angyala, hogy akadályozza. Ő szamarán nyargalt és két szolgája volt vele.
verso 23
És a szamár látta az Örökkévaló angyalát, amint áll az úton és kardja kivonva kezében; és akkor a szamár letért az útról és a mezőre ment és Bileám megütötte a szamarat, hogy ráterelje az útra.
verso 24
Ekkor az Örökkévaló angyala megállott a szőlők közti ösvényen; kerítés volt erre és kerítés volt arra.
verso 25
És a szamár látta az Örökkévaló angyalát és odaszorította magát a falhoz és odaszorította Bileám lábát a falhoz és ő újra megütötte.
verso 26
És akkor az Örökkévaló angyala továbbment és megállott egy szűk helyen, ahol nem volt út kitérni sem jobbra, sem balra.
verso 27
És a szamár látta az Örökkévaló angyalát és lehevert Bileám alatt; és erre fellobbant Bileám haragja és megütötte a szamarat botjával.
verso 28
És megnyitotta az Örökkévaló a szamár száját és ő mondta Bileámnak: Mit tettem neked, hogy megütöttél engem immár három ízben?
verso 29
Bileám mondta a szamárnak: Mert gúnyt űztél velem; ha kard volna kezemben most megöltelek volna.
verso 30
És a szamár mondta Bileámnak: Nem vagyok-e a te szamarad, amelyen nyargaltál amióta vagy, mind a mai napig, vajjon szoktam-e így cselekedni veled? Ő mondta: Nem.
verso 31
És az Örökkévaló megnyitotta Bileám szemét és látta az Örökkévaló angyalát, amint áll az úton és kivont kardja kezében; és ő meghajolt és arcára borult.
verso 32
És szólt hozzá az Örökkévaló angyala: Miért ütötted meg szamaradat immár három ízben? Íme, én kijöttem, hogy megakadályozzalak, mert veszedelmes a te utad én előttem.
verso 33
És meglátott engem a szamár és kitért előttem immár három ízben; ha nem tér ki előttem, bizony, most téged megöltelek volna és őt életben hagyom.
verso 34
És szólt Bileám az Örökkévaló angyalához: Vétkeztem, mert nem tudtam, hogy te állsz előttem az úton; és most, ha rossznak tetszik szemedben, vissza akarok térni.
verso 35
És az Örökkévaló angyala mondta Bileámnak: Menj a férfiakkal, de csak azt az igét, amit én mondok neked, azt mondjad. És elment Bileám Bálák nagyjaival.
verso 36
És midőn Bálák hallotta, hogy jön Bileám, kiment elébe Móáb városába, amely az Arnón határán van, amely a határ szélén van.
verso 37
És Bálák mondta Bileámnak: Nem küldtem-e már hozzád, hogy elhívjalak téged, miért nem jöttél el hozzám? Vajjon igazán nem tudlak-e téged megtisztelni?
verso 38
És Bileám mondta Báláknak: Íme, eljöttem hozzád, de vajjon lehet-e bármit szólnom? Azt az igét, amelyet számba tesz az Isten, azt fogom mondani.
verso 39
És Bileám ment Bálákkal és elérkeztek Kirjat Húcótba.
verso 40
És Bálák levágott marhát és juhot és küldötte Bileámnak és a nagyoknak, akik vele voltak.
verso 41
És történt reggel, hogy Bálák vette Bileámot és fölvezette Báal magaslataira és ő látta onnan a nép egy részét.
Libros
