Mózes második könyve a zsidóknak Égyiptomból kijöveteléről

capitolul 22


Capitole:


versetul 1

Ha valaki ökröt vagy bárányt lop, és levágja vagy eladja azt: öt barmot fizessen egy ökörért, és négy juhot egy bárányért.


versetul 2

Ha ház-fölverésen kapják a tolvajt, és úgy megverik, hogy meghal, nincs vérbűn miatta.


versetul 3

Ha reá sütött a nap, vérbűn van miatta: fizessen; ha nincs néki: adassék el tolvajságáért.


versetul 4

Ha elevenen kapják kezében a lopott jószágot, akár ökör, akár szamár, akár juh: két annyit fizessen érette.


versetul 5

Ha valaki mezőt vagy szőlőt étet le, úgy hogy barmát elereszti, és az a más mezején legel: mezejének javából és szőlőjének javából fizesse meg a kárt.


versetul 6

Ha tűz támad, és tövisbe kap, és megég az asztag, vagy a lábon álló gabona, vagy a mező: fizesse meg a kárt, a ki a tüzet gyujtotta.


versetul 7

Ha valaki pénzt vagy edényeket ád felebarátjának megőrzés végett, és ellopják annak a férfiúnak házából: ha megtalálják a tolvajt, fizessen kétannyit.


versetul 8

Ha nem találják meg a tolvajt, a ház urát vigyék a bírák eleibe; hogy nem nyújtotta-é ki kezét az ő felebarátja vagyonára.


versetul 9

Akármi bűn dolgában, akár ökör, akár szamár, akár juh, akár ruha, akármi elveszett jószág az, a miről azt mondja: ez az; mindkettőjük ügye a bírák eleibe menjen, és a kit a bírák bűnösnek mondanak, fizessen két annyit az ő felebarátjának.


versetul 10

Ha valaki szamarat vagy ökröt, vagy bárányt, vagy akármiféle barmot ád az ő felebarátja gondviselése alá, és az elhull, vagy megsérül, vagy elhajtatik, úgy hogy senki sem látta:


versetul 11

Az Úrra való esküvés legyen kettejök közt, hogy nem nyújtotta-é ki kezét felebarátja vagyonára; és ezt fogadja el annak ura, és az semmit se fizessen.


versetul 12

Ha pedig ellopták tőle: megfizessen az urának.


versetul 13

Ha széttépetett, hozza el azt bizonyságul; a széttépettet nem fizeti meg.


versetul 14

Ha pedig valaki kölcsön kér az ő felebarátjától, és az megsérül vagy elhull urának távollétében: fizesse meg a kárt.


versetul 15

Ha ura vele van, nem fizet; ha bérbe adatott, bérébe megy.


versetul 16

Ha valaki hajadont csábít el, a ki nincs eljegyezve, és vele hál: jegyajándékkal jegyezze azt el magának feleségül.


versetul 17

Ha annak atyja nem akarja azt néki adni: annyi pénzt adjon, a mennyi a hajadonok jegyajándéka.


versetul 18

Varázsló asszonyt ne hagyj életben.


versetul 19

A ki barommal közösül, halállal lakoljon.


versetul 20

A ki isteneknek áldozik, nem csupán az Úrnak, megölettessék.


versetul 21

A jövevényen ne hatalmaskodjál, és ne nyomorgasd azt, mert jövevények voltatok Égyiptom földén.


versetul 22

Egy özvegyet vagy árvát se nyomorítsatok meg.


versetul 23

Ha nyomorgatod azt, és hozzám kiált, meghallgatom az ő kiáltását.


versetul 24

És felgerjed haragom, és megöllek titeket fegyverrel, és a ti feleségeitek özvegyekké lésznek, a ti fiaitok pedig árvákká.


versetul 25

Ha pénzt adsz kölcsön az én népemnek, a szegénynek a ki veled van; ne légy hozzá olyan, mint a hitelező; ne vessetek reá uzsorát.


versetul 26

Ha zálogba veszed a te felebarátod felső ruháját: naplemente előtt visszaadd azt néki:


versetul 27

Mert egyetlen takarója, testének ruhája az: miben háljon? Bizony, ha én hozzám kiált, meghallgatom; mert én irgalmas vagyok.


versetul 28

A bírákat ne szidalmazd, és néped fejedelmét ne átkozd.


versetul 29

Gabonáddal és boroddal ne késlekedjél; fiaid elsőszülöttét nékem add.


versetul 30

Hasonlóképen cselekedjél ökröddel, juhoddal; hét napig legyen az ő anyjával, a nyolczadik napon nékem add azt.


versetul 31

És szent emberek legyetek én előttem; a mezőn széttépett húst meg ne egyétek; az ebnek vessétek azt.

Capitole:


Cărți