A Márk írása szerint való szent evangyéliom

capitolul 13


Capitole:


versetul 1

Mikor pedig a templomból kiméne, monda néki egy az ő tanítványai közül: Mester: nézd, milyen kövek és milyen épületek!


versetul 2

Jézus pedig felelvén, monda néki: Látod ezeket a nagy épületeket? Nem marad kő kövön, a mely le nem romboltatik.


versetul 3

Mikor pedig az olajfák hegyén ül vala, a templom átellenében, megkérdezék őt magukban Péter, Jakab, János és András:


versetul 4

Mondd meg nékünk, mikor történnek meg ezek; és mi lesz a jel, a mikor mindezek beteljesednek?


versetul 5

Jézus pedig felelvén nékik, kezdé mondani: Meglássátok, hogy valaki el ne hitessen titeket.


versetul 6

Mert sokan jőnek majd az én nevemben, a kik azt mondják: Én vagyok: és sokakat elhitetnek.


versetul 7

Mikor pedig hallani fogtok háborúkról és háborúk híreiről, meg ne rémüljetek, mert meg kell lenniök; de ez még nem a vég.


versetul 8

Mert nemzet nemzet ellen, és ország ország ellen támad; és lesznek földindulások mindenfelé, és lesznek éhségek és háborúságok.


versetul 9

Nyomorúságoknak kezdetei ezek. Ti pedig vigyázzatok magatokra: mert törvényszékeknek adnak át titeket, és gyülekezetekben vernek meg titeket, és helytartók és királyok elé állítanak és érettem, bizonyságul ő nékik.


versetul 10

De előbb hirdettetnie kell az evangyéliomnak minden pogányok között.


versetul 11

Mikor pedig fogva visznek, hogy átadjanak titeket, ne aggodalmaskodjatok előre, hogy mit szóljatok, és ne gondolkodjatok, hanem a mi adatik néktek abban az órában, azt szóljátok; mert nem ti vagytok, a kik szólotok, hanem a Szent Lélek.


versetul 12

Halálra fogja pedig adni testvér testvérét, atya gyermekét; és magzatok támadnak szülők ellen, és megöletik őket.


versetul 13

És lesztek gyűlöletesek mindenki előtt az én nevemért; de a ki mindvégig megmarad, az megtartatik.


versetul 14

Mikor pedig látjátok a pusztító utálatosságot, a melyről Dániel próféta szólott, ott állani, a hol nem kellene (a ki olvassa, értse meg), akkor a kik Júdeában lesznek, fussanak a hegyekre;


versetul 15

A háztetőn levő pedig le ne szálljon a házba, se be ne menjen, hogy házából valamit kivigyen;


versetul 16

És a mezőn levő haza ne térjen, hogy ruháját elvigye.


versetul 17

Jaj pedig a terhes és a szoptató asszonyoknak azokban a napokban.


versetul 18

Imádkozzatok pedig, hogy a ti futástok ne télen legyen.


versetul 19

Mert azok a napok olyan nyomorúságosak lesznek, a milyenek a világ kezdete óta, a melyet Isten teremtett, mind ez ideig nem voltak, és nem is lesznek.


versetul 20

És ha az Úr meg nem rövidítette volna azokat a napokat, egyetlen test sem menekülne meg; de a választottakért, a kiket kiválasztott, megrövidítette azokat a napokat.


versetul 21

Ha pedig akkor ezt mondja néktek valaki: Ímé itt a Krisztus, vagy: Ímé amott, ne higyjétek.


versetul 22

Mert hamis Krisztusok és hamis próféták támadnak, és jeleket és csodákat tesznek, hogy elhitessék, ha lehet, még a választottakat is.


versetul 23

Ti pedig vigyázzatok; ímé előre megmondottam néktek mindent.


versetul 24

De azokban a napokban, azután a nyomorúság után, a nap elsötétedik, és a hold nem fénylik,


versetul 25

És az ég csillagai lehullanak, és az egekben levő hatalmasságok megrendülnek.


versetul 26

És akkor meglátják az embernek Fiát eljőni felhőkben nagy hatalommal és dicsőséggel.


versetul 27

És akkor elküldi az az ő angyalait, és egybegyűjti az ő választottait a négy szelek felől, a föld végső határától az ég végső határáig.


versetul 28

A fügefáról vegyétek pedig a példát. A mikor ága már zsendül, és levelet hajt, tudjátok, hogy közel van a nyár.


versetul 29

Azonképen ti is, mikor látjátok, hogy ezek meglesznek, tudjátok meg, hogy közel van, az ajtó előtt.


versetul 30

Bizony mondom néktek, hogy el nem múlik ez a nemzetség, a míg meg nem lesznek mindezek.


versetul 31

Az ég és a föld elmúlnak, de az én beszédeim soha el nem múlnak.


versetul 32

Arról a napról és óráról pedig senki semmit sem tud, sem az égben az angyalok, sem a Fiú, hanem csak az Atya.


versetul 33

Figyeljetek, vigyázzatok és imádkozzatok; mert nem tudjátok, mikor jő el az az idő.


versetul 34

Úgy mint az az ember, a ki messze útra kelve, házát elhagyván, és szolgáit felhatalmazván, és kinek-kinek a maga dolgát megszabván, az ajtónállónak is megparancsolta, hogy vigyázzon.


versetul 35

Vigyázzatok azért, mert nem tudjátok, mikor érkezik meg a háznak ura, este-é vagy éjfélkor, vagy kakasszókor, vagy reggel?


versetul 36

Hogy, ha hirtelen megérkezik, ne találjon titeket aludva.


versetul 37

A miket pedig néktek mondok, mindenkinek mondom: Vigyázzatok!

Capitole:


Cărți