Az apostolok cselekedetei

capitolul 4


Capitole:


Pétert és Jánost börtönbe vetik


versetul 1

Amíg beszéltek a néphez, eléjük álltak a papok, a templomőrség parancsnoka és a szadduceusok;


versetul 2

bosszankodtak ugyanis azon, hogy tanítják a népet, és azt hirdetik, hogy Jézus által van feltámadás a halálból.


versetul 3

Ezek elfogták őket, és mivel már este volt, őrizetbe vették őket másnapig.


versetul 4

De azok közül, akik hallgatták az igét, sokan hittek, és a hívő férfiak száma mintegy ötezerre nőtt.


Péter a nagytanács előtt


versetul 5

Másnap összegyűltek Jeruzsálemben a vezetők, a vének és az írástudók;


versetul 6

Annás, a főpap, Kajafás, Jóannész, Alexandrosz és a főpapi család valamennyi tagja.


versetul 7

Középre állították és vallatták őket: Milyen hatalommal vagy kinek a nevében tettétek ti ezt?


versetul 8

Ekkor Péter, megtelve Szentlélekkel, így szólt hozzájuk: Népünk vezetői, Izráel vénei!


versetul 9

Ha minket ma azért vallattok, mert egy beteg emberrel jót tettünk, és azt kérdezitek, hogyan gyógyult meg,


versetul 10

tudjátok meg valamennyien, Izráel egész népével együtt, hogy a názáreti Jézus Krisztus neve által, akit ti megfeszítettetek, akit Isten feltámasztott a halálból: őáltala áll előttetek ez az ember egészségesen.


versetul 11

Ez lett a sarokkő, amelyet ti, az építők megvetettetek,

Zsolt 118,22


versetul 12

és nincsen üdvösség senki másban, mert nem is adatott az embereknek az ég alatt más név, amely által üdvözülhetnénk.


Péter és János szabadon bocsátása


versetul 13

Amikor látták, milyen bátran beszél Péter és János, és felfogták, hogy írástudatlan és iskolázatlan emberek, elcsodálkoztak. Azt is megtudták, hogy Jézussal voltak,


versetul 14

de mivel látták, hogy velük együtt ott áll a meggyógyult ember is, semmit sem szólhattak ellenük.


versetul 15

Felszólították tehát őket, hogy menjenek ki a nagytanács elől, és így tanakodtak egymás között:


versetul 16

Mit tegyünk ezekkel az emberekkel? Mert hogy nyilvánvaló csoda történt általuk, azt tudja Jeruzsálem minden lakója, és nem is tagadhatjuk.


versetul 17

De hogy tovább ne terjedjen a nép között, fenyegessük meg őket, hogy többé ne szóljanak az ő nevében egyetlen embernek se.


versetul 18

Miután tehát behívták őket, megparancsolták, hogy egyáltalán ne beszéljenek és ne tanítsanak Jézus nevében.


versetul 19

Péter és János azonban így válaszolt nekik: Ítéljétek meg ti magatok, vajon igaz dolog-e Isten szemében, hogy inkább rátok hallgassunk, mint Istenre!


versetul 20

Mert nem tehetjük, hogy ne mondjuk el azt, amit láttunk és hallottunk.

Jer 20,9; 1Kor 9,16


versetul 21

Azok pedig, miután megfenyegették, elbocsátották őket, mivel semmi lehetőséget nem találtak arra, hogy megbüntessék őket, a nép miatt, mivel mindenki dicsőítette az Istent a történtekért,


versetul 22

hiszen több mint negyvenéves volt az az ember, akin a gyógyításnak ez a csodája történt.


A gyülekezet imádsága


versetul 23

Amint elbocsátották őket, elmentek az övéikhez, és elbeszélték mindazt, amit a főpapok és a vének mondtak nekik.


versetul 24

Amikor ezt meghallották, egy szívvel és egy lélekkel Istenhez kiáltottak, és így szóltak: Urunk, te teremtetted az eget és a földet, a tengert és mindent, ami bennük van,


versetul 25

te mondtad a Szentlélek által Dávid atyánknak, a te szolgádnak szájával: „Miért tombolnak a népek, és a nemzetek miért terveznek hiábavalóságot?

Zsolt 2,1


versetul 26

Felkeltek a föld királyai, és a fejedelmek megegyeztek az Úr ellen és az ő Felkentje ellen.”


versetul 27

Mert a te szent Szolgád, Jézus ellen, akit felkentél, valóban megegyezett ebben a városban Heródes és Poncius Pilátus a pogányokkal és Izráel népével,


versetul 28

hogy végrehajtsák mindazt, amiről kezed és akaratod előre elrendelte, hogy megtörténjék.


versetul 29

Most pedig, Urunk, tekints az ő fenyegetéseikre, és add meg szolgáidnak, hogy teljes bátorsággal hirdessék igédet;


versetul 30

nyújtsd ki a kezedet gyógyításra, hogy jelek és csodák történjenek a te szent Szolgád, Jézus neve által.


versetul 31

Amint könyörögtek, megrendült az a hely, ahol együtt voltak, megteltek mindnyájan Szentlélekkel, és bátran hirdették az Isten igéjét.


Testvéri közösség a gyülekezetben


versetul 32

A hívők egész gyülekezete pedig szívében és lelkében egy volt. Senki sem mondott vagyonából semmit a magáénak, hanem mindenük közös volt.

Jn 17,11


versetul 33

Az apostolok pedig nagy erővel tettek bizonyságot az Úr Jézus feltámadásáról, és nagy kegyelem volt mindnyájukon.


versetul 34

Nem volt közöttük egyetlen szűkölködő sem, mert akiknek földjük vagy házuk volt, eladták azokat, az eladott javak árát pedig elhozták,

5Móz 15,4; Lk 12,33; Lk 14,33


versetul 35

és letették az apostolok lába elé, azután szétosztották mindenkinek, ahogyan éppen szükség volt rá.


versetul 36

József például, akinek az apostolok a Barnabás melléknevet adták, ami azt jelenti: Vigasztalás fia, egy ciprusi származású lévita,


versetul 37

mivel földje volt, eladta azt, elhozta a pénzt, és letette az apostolok lába elé.

Capitole:


Cărți