Jób könyve

Capitole:

… 12 13 14 15 16 …   ⇤ ← 14 → ⇥

versetul 1

Az asszonytól született ember élete rövid, tele nyugtalansággal.

→ Zsolt 90,10

versetul 2

Kihajt, mint a virág, majd elfonnyad, árnyékként tűnik el, nem marad meg.

→ Zsolt 90,5; Zsolt 103,15

versetul 3

És te még így is rossz szemmel nézed, őt is a törvény elé idézed?!

versetul 4

Van-e tiszta ember, tisztátalanság nélküli? Nincs egyetlenegy sem.

versetul 6

akkor légy hozzá elnéző, hogy nyugalma lehessen, míg eljön a várt pihenőnapja, mint a napszámosnak!

versetul 7

Még a fának is van reménysége: ha kivágják, újból kihajt, és nem fogynak el hajtásai.

versetul 8

Ha elöregszik is gyökere a földben, ha elhal is a porban a csonkja,

versetul 9

a víz illatától kihajt, ágakat hoz, mint a facsemete.

versetul 10

De ha a férfi meghal, oda van egészen, ha kimúlik az ember, hová lesz?

versetul 11

Kifogyhat a víz a tóból, a folyó kiapadhat, sőt ki is száradhat,

versetul 12

de az ember nem kel föl, ha egyszer lefeküdt: az egek elmúltáig sem ébrednek föl, nem serkennek föl alvásukból.

versetul 13

Bárcsak elrejtenél a holtak hazájában, ott rejtegetnél haragod elmúltáig! Kiszabnád időmet, azután újra gondolnál rám.

→ Ézs 26,19

versetul 14

Ha meghal a férfiú, életre kelhet-e? Akkor egész küzdelmes életemen át is tudnék várni, míg csak a fordulat be nem következik.

versetul 15

Szólnál hozzám, és én válaszolnék, kívánkoznál kezed alkotása után.

versetul 16

Akkor még lépteimre is vigyáznál, de nem tartanád számon vétkemet.

versetul 17

Lepecsételt zsákban volna minden vétkem, bűneimet pedig eltörölnéd.

→ Hós 13,12

versetul 18

De még a hegy is ledől, és szétomlik, a kőszikla is elmozdul helyéről;

versetul 19

a köveket a víz lecsiszolja, árjai elsodorják a föld porát: így teszed semmivé a halandó reményét.

versetul 20

Hatalmaskodol rajta szüntelen, és el kell mennie. Eltorzítod arcát, és úgy bocsátod el.

versetul 21

Ha tisztességre jutnak fiai, ő nem tudja; ha semmibe veszik őket, nem veszi észre.

versetul 22

Teste csak saját fájdalmait érzi, lelke csak önmagát gyászolja.

Capitole:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42