Jób könyve

Capitole:

… 13 14 15 16 17 …   ⇤ ← 15 → ⇥

versetul 1

Megszólalt a témáni Elífáz, és ezt mondta:

versetul 2

Szólhat-e a bölcs, ha tudása légből kapott, és csak keleti széllel fújta fel magát?

versetul 3

Érvelhet-e haszontalan beszéddel és semmit érő szavakkal?

versetul 4

Te már az istenfélelmet is semmibe veszed, adós maradsz a hódolattal Isten színe előtt.

versetul 5

A bűn tanítja erre a szádat, és a ravaszkodók nyelvét választottad.

versetul 6

Saját szád nyilvánít bűnössé, nem én, és az ajkaid vallanak ellened.

versetul 7

Talán te születtél először az emberek között, és előbb keletkeztél a halmoknál?

versetul 8

Talán kihallgattad Isten tanácskozását, és magadhoz ragadtad a bölcsességet?

→ 1Kir 22,19; Ézs 6,8; Jer 23,18; Jób 1

versetul 9

Mit tudsz, amit mi nem tudunk? Ugyan mihez értesz, amire ne volnánk képesek?

versetul 10

Ősz is meg öreg is akad közöttünk, jóval idősebb apádnál.

versetul 11

Kevésnek tartod Isten vigasztalását és a hozzád szelíden szóló beszédet?

versetul 12

Miért ragadtattad el magad, és miért villognak szemeid,

versetul 13

hogy szabadjára engeded Isten ellen dühödet, és ily szavakat ejtesz ki a szádon?

versetul 14

Hogyan lehetne tiszta a halandó, és igaz ember az, ki asszonytól született?

versetul 15

Hiszen még szentjeiben sem bízhat, a menny sem elég tiszta a szemében.

→ Jób 4,18; Jób 25,5

versetul 16

Mennyivel kevésbé az utálatos és romlott ember, aki úgy issza az álnokságot, mint a vizet!

versetul 17

Tanítalak téged, hallgass rám, mert amit tapasztaltam, azt beszélem el,

versetul 18

amit bölcsek hirdettek, nem titkolva azt, ami atyáiktól való.

versetul 19

Egyedül nekik adatott ez az ország, és közöttük nem járt idegen.

versetul 20

Egész életében gyötrődik a bűnös, az erőszakos ember évei meg vannak számlálva.

versetul 21

Minden hang rémíti, ami fülébe jut, béke idején tör rá a pusztító.

versetul 22

Maga sem hiszi, hogy elkerülheti a sötétséget, mert fegyver leselkedik rá.

versetul 23

Kenyér után bolyong, hogy merre találna. Tudja, hogy nem kerüli el a sötétség napját.

versetul 24

Szorongató szükség ijesztgeti, erőt vesz rajta, mint rohamozó király,

versetul 25

mert Isten ellen nyújtotta ki kezét, a Mindenhatóval szemben hősködött.

versetul 26

Leszegett fejjel rohant ellene, szegekkel sűrűn kivert pajzsával.

versetul 27

Mivel zsír fedi az arcát, és háj rakódott a tomporára,

versetul 28

pusztulásra szánt városokban lakott, házakban, ahol nem szabad lakni, mert romhalmazzá lesznek.

versetul 29

Nem gazdagodik meg, nem marad meg vagyona, és nem hajlik földig a kalásza.

versetul 30

Nem kerüli el a sötétséget, hajtásait hőség szárítja el, Isten lehelete messze elsodorja.

→ Ézs 11,4

versetul 31

Ne bízzék hiábavalóságban, mert csalódik: hiábavalóságot kap helyette cserébe.

versetul 32

Időnap előtt vége lesz, ágai nem zöldellnek tovább,

versetul 33

úgy jár, mint a szőlő, amely ledobja az éretlen szemeket, és mint az olajfa, amely elhullatja virágát.

versetul 34

Mert az elvetemültek közössége terméketlen, és tűz emészti meg a vesztegetéssel szerzett sátrakat.

Capitole:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42