Jób könyve

Capitole:

1 2 3 4 5 6 …   ⇤ ← 3 → ⇥

versetul 1

Végül aztán megnyitotta Jób a száját, és megátkozta születése napját.

→ Jer 20,14

versetul 2

Megszólalt Jób, és ezt mondta:

versetul 3

Vesszen el a nap, amelyen születtem, az éjszaka, mely tudta, hogy fiú fogant!

versetul 4

Legyen sötét az a nap, ne törődjék vele Isten odafönt, ne ragyogjon rajta napsugár!

versetul 5

Sötétség és homály vegye birtokába, felhő lakjon rajta, nappal is sötétség tegye rémisztővé!

versetul 6

Ragadja el vaksötétség azt az éjszakát! Ne kerüljön az év napjai közé, ne számítsák bele a hónapok számába!

versetul 7

Legyen az az éjszaka meddő, ne hallatsszon akkor örömujjongás!

versetul 8

Hozzanak rá rontást, akik meg tudnak átkozni egy napot, és képesek felingerelni a Leviatánt.

versetul 9

Sötétüljenek el alkonyatán a csillagok, hiába várjon világosságra, ne lássa meg a hajnal sugarait,

versetul 10

mert nem zárta be anyám méhének ajtaját, és nem rejtette el szemem elől a nyomorúságot!

versetul 12

Miért is vettek ölbe, és emlőkre, hogy szopjak?

versetul 13

Akkor most feküdnék, és élvezném a békét, aludhatnék, és nyugalmam volna

versetul 14

a föld királyaival és tanácsosaival, kik kőhalmokat építettek maguknak,

versetul 15

vagy a fejedelmekkel, akik aranyat gyűjtöttek, és ezüsttel töltötték meg házaikat.

versetul 16

Vagy miért nem ástak el, mint az elvetélt gyermeket, mint azt a csecsemőt, aki nem jöhetett élve a világra?

versetul 17

Ott megszűnik a bűnösök nyugtalansága, megnyugszanak, akiknek erejük ellankadt.

versetul 18

A foglyok ott mindnyájan nyugalmat találnak, nem hallják többé a hajcsárok hangját.

versetul 19

Egyforma ott nagy és kicsiny, a rabszolga is megszabadul urától.

versetul 20

Miért is ad a nyomorultnak világosságot, és életet annak, aki megkeseredett,

versetul 21

akik várják a halált, de hiába, pedig jobban keresik, mint a rejtett kincset,

→ Jel 9,6

versetul 22

akik örülnének és úgy ujjonganának, ha megtalálnák végre a sírt;

versetul 23

az útvesztőbe jutott embernek, aki elől Isten elzárt minden utat?

versetul 24

Mert mielőtt eszem, sóhajtozom, kitör belőlem az ordítás, mint a vízfolyás.

versetul 25

Mert amitől leginkább rettegtem, az szakadt rám, és amitől féltem, az ért utol engem.

versetul 26

Nem lelek pihenést, se csendességet; még meg sem nyugodhattam, és újra rám tör a remegés.

Capitole:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42