Márk evangéliuma

capitolul 10


Capitole:


Kérdés a házassági elválásról


versetul 1

Onnan útra kelve elment Jézus Júdea vidékére és a Jordánon túlra; és megint nagy sokaság gyülekezett hozzá, ő pedig szokása szerint ismét tanította őket.


versetul 2

Farizeusok is mentek hozzá, hogy megkísértsék őt, és megkérdezték tőle: Szabad-e a férjnek a feleségét elbocsátania?


versetul 3

Ő azonban visszakérdezett: Mit parancsolt nektek Mózes?


versetul 4

Azok ezt mondták: Mózes megengedte a válólevél írását és az elbocsátást.

5Móz 24,1


versetul 5

Jézus erre így szólt hozzájuk: Szívetek keménysége miatt írta nektek Mózes ezt a parancsolatot,


versetul 6

mert a teremtés kezdete óta Isten férfivá és nővé teremtette az embert.

1Móz 1,27


versetul 7

Ezért a férfi elhagyja apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez,

1Móz 2,24; 1Kor 6,16


versetul 8

és lesznek ketten egy testté, úgyhogy ők többé már nem két test, hanem egy.


versetul 9

Amit tehát Isten egybekötött, ember el ne válassza!


versetul 10

Otthon a tanítványai is megkérdezték őt erről.


versetul 11

Ő pedig ezt mondta nekik: Aki elbocsátja feleségét, és mást vesz el, házasságtörést követ el feleségével szemben;

1Kor 7,10


versetul 12

és ha a feleség bocsátja el férjét, és máshoz megy férjhez, házasságtörést követ el.


Jézus megáldja a gyermekeket


versetul 13

Kisgyermekeket vittek hozzá, hogy megérintse őket, a tanítványok azonban rájuk szóltak.


versetul 14

Amikor ezt Jézus észrevette, megharagudott, és így szólt hozzájuk: Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne akadályozzátok őket, mert ilyeneké az Isten országa.


versetul 15

Bizony mondom nektek: aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy kisgyermek, semmiképpen sem megy be oda.


versetul 16

Ekkor átölelte és kezét rájuk téve megáldotta őket.


A gazdag ifjú


versetul 17

Amikor útnak indult, odafutott hozzá egy ember, és térdre borulva előtte azt kérdezte tőle: Jó Mester, mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?


versetul 18

Jézus így szólt hozzá: Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó az egy Istenen kívül.


versetul 19

Tudod a parancsolatokat: „Ne ölj, ne paráználkodj, ne lopj, ne tanúskodj hamisan, ne károsíts meg senkit, tiszteld apádat és anyádat.”

2Móz 20,12; 3Móz 19,13


versetul 20

Ő pedig ezt mondta neki: Mester, mindezeket megtartottam ifjúságomtól fogva.


versetul 21

Jézus rátekintett, megkedvelte őt, és ezt mondta neki: Egy hiányosságod van még: menj, add el, amid van, és oszd szét a szegények között, akkor kincsed lesz a mennyben; azután jöjj, és kövess engem!


versetul 22

A válasz miatt elborult az ember arca, és szomorúan távozott, mert nagy vagyona volt.


versetul 23

Jézus ekkor körülnézett, és így szólt tanítványaihoz: Milyen nehezen mennek be Isten országába a gazdagok!

Péld 11,28; Zsolt 62,11; 1Tim 6,17


versetul 24

A tanítványok megdöbbentek szavain, Jézus azonban ismét megszólalt, és ezt mondta nekik: Gyermekeim, milyen nehéz az Isten országába bejutni!


versetul 25

Könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, mint a gazdagnak az Isten országába bejutni.


versetul 26

Ők pedig még jobban megrökönyödtek, és ezt kérdezgették egymás között: Akkor ki üdvözülhet?


versetul 27

Jézus rájuk tekintett, és ezt mondta: Az embereknek lehetetlen, de Istennek nem, mert Istennek minden lehetséges.

Jób 42,2


A tanítványok jutalma


versetul 28

Péter ezt mondta neki: Íme, mi elhagytunk mindent, és követtünk téged.


versetul 29

Jézus így szólt: Bizony mondom nektek: mindaz, aki elhagyta házát vagy testvéreit, anyját vagy apját, gyermekeit vagy szántóföldjeit énértem és az evangéliumért,


versetul 30

az százannyit kap: most ebben a világban házakat és testvéreket, anyát, gyermeket, és szántóföldeket üldöztetésekkel együtt, a jövendő világban pedig örök életet.


versetul 31

De sok elsőből lesz utolsó, és utolsóból első.


Jézus harmadszor szól haláláról és feltámadásáról


versetul 32

Mikor pedig a Jeruzsálembe vezető úton mentek, Jézus előttük haladt. Akik vele voltak, álmélkodtak, akik pedig követték, féltek. Ekkor újra maga mellé vette a tizenkettőt, és beszélni kezdett nekik arról, ami vele történni fog:


versetul 33

Íme, felmegyünk Jeruzsálembe, és az Emberfia átadatik a főpapoknak és az írástudóknak, halálra ítélik őt, és átadják a pogányoknak,


versetul 34

kigúnyolják és leköpik, megkorbácsolják és megölik, de a harmadik napon feltámad.


Zebedeus fiainak kérése


versetul 35

Hozzálépett Jakab és János, Zebedeus két fia, és így szóltak hozzá: Mester, szeretnénk, ha megtennéd nekünk, amit kérünk.


versetul 36

Jézus megkérdezte tőlük: Mit szeretnétek, mit tegyek meg nektek?


versetul 37

Ők pedig ezt mondták neki: Add meg nekünk, hogy egyikünk a jobb, másikunk a bal kezed felől üljön majd a te dicsőségedben.


versetul 38

Jézus így válaszolt: Nem tudjátok, mit kértek. Vajon ki tudjátok-e inni azt a poharat, amelyet én kiiszom, és meg tudtok-e keresztelkedni azzal a keresztséggel, amellyel én megkeresztelkedem?


versetul 39

Ők pedig így feleltek neki: Meg tudjuk tenni. Jézus ezt mondta nekik: Azt a poharat, amelyből én iszom, kiisszátok, és azzal a keresztséggel, amellyel én megkeresztelkedem, megkeresztelkedtek,

ApCsel 12,2; Jel 1,9


versetul 40

de hogy ki üljön jobb vagy bal kezem felől, azt nem az én dolgom megadni, hanem azoké lesz, akiknek elkészíttetett.


versetul 41

Amikor ezt a többi tíz meghallotta, megharagudott Jakabra és Jánosra.


versetul 42

De Jézus odahívta őket, és így szólt hozzájuk: Tudjátok, hogy azok, akik a népek fejedelmeinek számítanak, zsarnokoskodnak rajtuk, és nagyjaik hatalmaskodnak fölöttük.


versetul 43

De nem így van közöttetek, hanem aki naggyá akar lenni közöttetek, az legyen a szolgátok;


versetul 44

és aki közöttetek első akar lenni, az legyen mindenki rabszolgája!


versetul 45

Mert az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért.

Ézs 53,10


A vak Bartimeus meggyógyítása


versetul 46

Azután Jerikóba értek, és amikor Jézus tanítványaival és nagy sokasággal kifelé ment Jerikóból, egy vak koldus, Bartimeus, Timeus fia ült az út mellett.


versetul 47

Amikor meghallotta, hogy a názáreti Jézus az, így kiáltott fel: Dávid Fia, Jézus, könyörülj rajtam!


versetul 48

Többen is rászóltak, hogy hallgasson, ő azonban annál inkább kiáltozott: Dávid Fia, könyörülj rajtam!


versetul 49

Jézus megállt, és ezt mondta: Hívjátok ide! Odahívták a vakot, és ezt mondták neki: Bízzál! Kelj fel! Hív téged!


versetul 50

Ő pedig ledobta felsőruháját, felugrott, és odament Jézushoz.


versetul 51

Jézus megkérdezte tőle: Mit akarsz, mit tegyek veled? A vak ezt mondta: Mester, hogy újra lássak.


versetul 52

Jézus pedig így szólt hozzá: Menj el, a te hited megtartott téged. És azonnal visszanyerte látását, és követte őt az úton.

Capitole:


Cărți