A Zsoltárok könyve

Psalmul 104


Capitole:


A teremtő és megtartó Isten


versetul 1

Áldjad, lelkem, az Urat! Uram, Istenem, igen nagy vagy, fenségbe és méltóságba öltöztél,


versetul 2

világosságot vettél magadra, mint egy köpenyt. Ő az, aki sátorként feszítette ki az eget,

→ 1Tim 6,16; Ézs 40,22


versetul 3

palotáját a vizek fölé építette, a felhőket tette kocsijává, szelek szárnyán jár.

→ Zsolt 18,11


versetul 4

A szeleket tette követeivé, a lángoló tüzet szolgájává.

→ Zsid 1,7


versetul 5

Szilárd alapokra helyezte a földet, hogy soha meg ne inogjon.


versetul 6

Mély vizekkel borítottad be, mint valami öltözettel, a hegyeken is állt a víz.

→ 1Móz 1,9


versetul 7

Dorgálásodra lefutottak, mennydörgő szavadra elszéledtek.


versetul 8

A hegyek fölemelkedtek, a völgyek lesüllyedtek oda, ahol helyet készítettél nekik.


versetul 9

Határt szabtál nekik, nem léphetik át, nem önthetik el újból a földet.

→ Jób 38,8; Péld 8,29


versetul 10

Te fakasztasz forrásokat a völgyekben, hogy folydogáljanak a hegyek között.


versetul 11

Megitatnak minden mezei vadat, a vadszamarak csillapíthatják szomjukat.


versetul 12

Fölöttük laknak az égi madarak, sűrű lombok között énekelnek.


versetul 13

Megöntözöd onnan fentről a hegyeket, alkotásaid gyümölcsével jól tartod a földet.

→ Jób 38,25


versetul 14

Füvet sarjasztasz az állatoknak, növényeket a földművelő embernek, hogy kenyeret termeljen a földből,


versetul 15

és bort, amely felvidítja az ember szívét, és ragyogóbbá teszi arcát az olajnál, a kenyér pedig erősíti az ember szívét.


versetul 16

Jóllaknak az Úr fái is, a Libánon cédrusai, melyeket ő ültetett,


versetul 17

ahol fészket raknak a madarak, és a ciprusfákon gólya lakik.


versetul 18

A magas hegyeken a zergék, a sziklákon a mormoták találnak búvóhelyet.


versetul 19

Te alkottad a holdat, hogy jelezze az ünnepeket, és a napot, amely ismeri pályáját.

→ 1Móz 1,14


versetul 20

Ha sötétséget támasztasz, éjszaka lesz, amikor nyüzsög az erdő mindenféle vadja,


versetul 21

az oroszlánok zsákmányért ordítanak, Istentől követelve eledelt.


versetul 22

Ha felragyog a nap, visszahúzódnak, és tanyáikon heverésznek.


versetul 23

Az ember munkába indul, és dolgozik egészen estig.


versetul 24

Milyen nagy alkotásaidnak száma, Uram! Valamennyit bölcsen alkottad, tele van a föld teremtményeiddel.


versetul 25

Ott van a nagy és széles tenger! Számtalan lény nyüzsög benne: kisebb és nagyobb állatok.


versetul 26

Ott járnak a hajók, és a Leviatán, amelyet azért formáltál, hogy játszadozzál vele.

→ Jób 40,25


versetul 27

Mindezek arra várnak, hogy idejében adj nekik eledelt.

→ Mt 6,26


versetul 28

Ha adsz nekik, szedegetnek, ha bőkezű vagy, jóllaknak javaiddal.


versetul 29

Ha elrejted orcádat, megrémülnek, ha elveszed lelküket, kimúlnak, és ismét porrá lesznek.

→ Jób 34,14


versetul 30

Ha kiárasztod lelkedet, új teremtmények keletkeznek, és megújítod a termőföldeket.


versetul 31

Dicsőség legyen az Úrnak örökké! Örüljön alkotásainak az Úr!


versetul 32

Tekintetétől reszket a föld, érintésétől füstölögnek a hegyek.


versetul 33

Éneklek az Úrnak, amíg élek, zsoltárt zengek Istenemnek, amíg csak leszek.


versetul 34

Legyen kedves előtte fohászkodásom! Én örvendezem az Úr előtt.


versetul 35

Vesszenek ki a földről a vétkesek, ne legyenek többé bűnösök! Áldjad, én lelkem, az Urat! Dicsérjétek az Urat!

Capitole:


Cărți