A Zsoltárok könyve

Psalmul 142


Capitole:


Elhagyatott ember könyörgése


versetul 1

Dávid tanítókölteménye. Imádság abból az időből, amikor a barlangban volt.

Zsolt 57,1


versetul 2

Hangosan kiáltok az Úrhoz, hangosan könyörgök az Úrhoz.


versetul 3

Kiöntöm előtte panaszomat, elmondom neki nyomorúságomat.


versetul 4

Amikor elcsügged a lelkem, te akkor is ismered utamat. Tőrt vetettek nekem az ösvényen, amelyen járok.


versetul 5

Tekints jobb kezem felé, és lásd meg, hogy senki sem akar észrevenni! Elveszett minden menedékem, senki sem törődik velem.


versetul 6

Hozzád kiáltok, Uram, és ezt mondom: Te vagy oltalmam, te vagy osztályrészem az élők földjén.

Zsolt 16,5


versetul 7

Figyelj esedezésemre, mert igen elesett vagyok! Ments meg üldözőimtől, mert hatalmasabbak nálam!


versetul 8

Hozz ki engem a börtönből, hogy magasztalhassam nevedet! Körém sereglenek majd az igazak, amikor jót teszel velem.

Capitole:


Cărți