A Zsoltárok könyve

Psalmul 36

A karmesternek: Az Úr szolgájáé, Dávidé.

A bűnös ember szíve mélyén ott suttog a bűn. Nem számít neki az istenfélelem,

sőt azzal hízeleg magának, hogy bűnével gyűlöletet tud szítani.

Szája rontást és csalárdságot beszél, nem akar okos és jó lenni.

Rontást eszel ki ágyában, nem a jó úton jár, nem veti meg a rosszat.

Uram, szereteted az égig ér, hűséged a fellegekig.

Igazságod olyan, mint a hatalmas hegyek, ítéleteid, mint a nagy mélység, embert és állatot megtartasz, Uram.

Mily drága a te szereteted, Istenem! Szárnyad árnyékába menekülnek az emberek.

Dúslakodnak házad bőségében, örömöt árasztasz rájuk, mint patakot.

Mert nálad van az élet forrása, a te világosságod által látunk világosságot.

Maradj hűséges a téged szeretőkhöz, igazságos a tiszta szívűekhez!

Ne taposson rám a gőgösök lába, ne tegyen bujdosóvá a bűnösök keze!

Majd elbuknak a gonosztevők, elterülnek, nem tudnak fölkelni.

Cărți