Dániel könyvének szövege

capítulo 9


Capítulos:


verso 1

A méd származású Ahasvérus fiának, Dáriusnak első esztendejében, ki a káldeusok királyságában királlyá lett,


verso 2

uralkodásának első esztendejében én Dániel, értelmet kerestem a könyvekben az évek száma felől, melyeket Jehova mondott Jeremiás prófétának ama hetven év felől, melyeknek a romba dőlt Jeruzsálem fölött kell eltelniök.


verso 3

Arcomat az Úr, az Isten felé fordítottam, hogy zsákban és hamuban böjtölve a /helyes/ imádságot és könyörgést megtaláljam.


verso 4

Imádkoztam és vallomást tettem Istenemnek, Jahvénak: Oh, Uram, te nagy és félelmetes Isten, ki a szövetséget és a kegyelmet megőrzöd azoknak, akik Téged szeretnek és parancsolataidat megőrzik!


verso 5

Vétkeztünk, fonákul cselekedtünk, pártot ütöttünk, fellázadtunk, elhajoltunk parancsolataidtól és ítéleteidtől!


verso 6

Nem hallgattunk szolgáidra, a prófétákra, kik Nevedben szóltak királyainkhoz, fejedelmeinkhez, atyáinkhoz, az ország egész népéhez!


verso 7

Részeden, Uram, az igazságosság, nekünk pedig orcánkba szökken a szégyen, mint ahogy e mai napon is van, minden júdabelinek, Jeruzsálem lakosainak, minden izraelitának, ki közel, vagy távol van bármelyik földön is, hová hűtlenségük miatt taszítottad őket, amellyel Hozzád hűtlenekké váltak.


verso 8

Uram, orcánkon a szégyen, királyainkén, fejedelmeinkén, atyáinkén, kik Ellened vétkeztünk!


verso 9

Urunknál, Istenünknél azonban ott van az irgalom és a bocsánat azért, hogy fellázadtunk ellened!


verso 10

Nem hallgattunk Istenünknek, Jehovának szavára, hogy törvényeiben jártunk volna, melyeket szolgád, a próféták által elénk adott.


verso 11

Egész Izrael áthágta törvényedet s eltávozott /tőled/, hogy szódra ne hallgasson: ki is ömlött ránk az átok és az eskü, mely Isten szolgájának, Mózesnek törvényében írva van!


verso 12

Mivelhogy vétkeztünk Ellene, feltámasztotta ellenünk igéit, melyeket ellenünk szólott s bíráink ellen, kik bennünket ítélnek; hogy majd nagy bajt hoz fel ellenünk, amilyen az egész ég alatt nem történt, amilyen csak Jeruzsálemben történt.


verso 13

Mind ez a baj ránk szakadt, úgy, ahogy írva van Mózes törvényében; mi meg nem engesztelgettük Istenünket, Jehovának orcáját azzal, hogy megtértünk volna bűnünkből, s hogy hűségeden megokosodtunk volna.


verso 14

Jehova tehát szemmel tartotta a bajt, hogy azt ránk hozza, mert Istenünk, Jehova minden cselekvésében igazságos, melyet cselekedett; csak mi nem hallgattunk hangjára!


verso 15

És most Istenem, Urunk, ki erős kézzel kihoztad népedet Egyiptom földéről a mai napig s Nevet alkottál Magadnak: vétkeztünk, gonoszul cselekedtünk!


verso 16

Én Uram, minden te igazságosságod hadd fordítsa el haragodat és nevedet városodtól, Jeruzsálemtől, szentséges hegyedtől, mert vétkeink és atyáink bűnei tették Jeruzsálemet s a Te népedet gyalázattá mindazok előtt, akik közöttünk laknak!


verso 17

Most hát hallgass Istenünk, szolgád imádságára és könyörgésére; elpusztult szentélyed fölött világosítsd meg Orcádat az Úrért!


verso 18

Istenem, nyújtsd alá füledet és hallj; nyisd ki szemedet és lásd meg a pusztulást, amelyben vagyunk; a várost is, amelyet Nevedről neveztek el! Mert nem saját igazságosságunkban bízva ejtjük Eléd fohászkodásunkat, hanem a Te sok irgalmasságodon állva.


verso 19

Uram, hallgass meg! Uram, bocsáss meg! Uram, figyelmezz! Cselekedjél, ne késedelmezzél Magadért, én Istenem, mert Nevedről nevezték el városodat és népedet!


verso 20

Mialatt még beszéltem és imádkoztam, a magam és népem, Izrael vétkét vallottam s könyörgésemet végeztem Istenem, Jehova előtt Istenem szent hegyéért;


verso 21

mialatt még imádságom szavait mondtam, az esti áldozat idején, gyorsan repülve megérintett az a férfi, Gábriel, kit az első látomásban láttam


verso 22

s értelmet adott nekem így beszélve velem: Dániel, azért jöttem most el, hogy a megértésre okosságot adjak.


verso 23

Könyörgésed elején egy szó ment ki s én azért jöttem, hogy megjelentsem neked, mert te kívánatos vagy! Értsd meg hát a szót és figyeld meg a látomást!


verso 24

Hetven évhét van kiszabva népedre és szent városodra, hogy kimerüljön a gonoszság, pecsétet kapjon a vétek, kiengeszteltessék a bűn és bevezettessék az örök korszakok igazságossága, hogy pecsétet kapjon a látomás és a próféta, s fölkenettessék a szentek szentje.


verso 25

Tudd meg hát és légy okos: attól kezdve, hogy a Jeruzsálem újra való fölépítésének igéje kiment, egészen a Messiás fejedelemig hét évhét és hatvankét évhét telik el a Jeruzsálem tereit és utcáit újra fölépítik.


verso 26

Az idők végén azonban a hatvankét évhét után kiírtatik a Messiás és nem lesz neki /többé Messiása/. A várost és szentélyt elpusztítja egy eljövendő fejedelem népe, de a végét egy áradás hozza el; mind végig háború, mely meghatározott pusztítás!


verso 27

Egy hétig sokakkal szövetséget erősít; fél hétig szüneteltetni fogja a véres áldozatot és az ajándék-áldozatot. Utálatosságok! Borzadály a szárnyon; megsemmisülés, megszabott /ítélet/ ömlik a pusztítóra.

Capítulos:


Libros