capítulo 9
A méd származású Ahasvérus fiának, Dáriusnak első esztendejében, ki a káldeusok királyságában királlyá lett,
uralkodásának első esztendejében én Dániel, értelmet kerestem a könyvekben az évek száma felől, melyeket Jehova mondott Jeremiás prófétának ama hetven év felől, melyeknek a romba dőlt Jeruzsálem fölött kell eltelniök.
Arcomat az Úr, az Isten felé fordítottam, hogy zsákban és hamuban böjtölve a /helyes/ imádságot és könyörgést megtaláljam.
Imádkoztam és vallomást tettem Istenemnek, Jahvénak: Oh, Uram, te nagy és félelmetes Isten, ki a szövetséget és a kegyelmet megőrzöd azoknak, akik Téged szeretnek és parancsolataidat megőrzik!
Vétkeztünk, fonákul cselekedtünk, pártot ütöttünk, fellázadtunk, elhajoltunk parancsolataidtól és ítéleteidtől!
Nem hallgattunk szolgáidra, a prófétákra, kik Nevedben szóltak királyainkhoz, fejedelmeinkhez, atyáinkhoz, az ország egész népéhez!
Részeden, Uram, az igazságosság, nekünk pedig orcánkba szökken a szégyen, mint ahogy e mai napon is van, minden júdabelinek, Jeruzsálem lakosainak, minden izraelitának, ki közel, vagy távol van bármelyik földön is, hová hűtlenségük miatt taszítottad őket, amellyel Hozzád hűtlenekké váltak.
Uram, orcánkon a szégyen, királyainkén, fejedelmeinkén, atyáinkén, kik Ellened vétkeztünk!
Urunknál, Istenünknél azonban ott van az irgalom és a bocsánat azért, hogy fellázadtunk ellened!
Nem hallgattunk Istenünknek, Jehovának szavára, hogy törvényeiben jártunk volna, melyeket szolgád, a próféták által elénk adott.
Egész Izrael áthágta törvényedet s eltávozott /tőled/, hogy szódra ne hallgasson: ki is ömlött ránk az átok és az eskü, mely Isten szolgájának, Mózesnek törvényében írva van!
Mivelhogy vétkeztünk Ellene, feltámasztotta ellenünk igéit, melyeket ellenünk szólott s bíráink ellen, kik bennünket ítélnek; hogy majd nagy bajt hoz fel ellenünk, amilyen az egész ég alatt nem történt, amilyen csak Jeruzsálemben történt.
Mind ez a baj ránk szakadt, úgy, ahogy írva van Mózes törvényében; mi meg nem engesztelgettük Istenünket, Jehovának orcáját azzal, hogy megtértünk volna bűnünkből, s hogy hűségeden megokosodtunk volna.
Jehova tehát szemmel tartotta a bajt, hogy azt ránk hozza, mert Istenünk, Jehova minden cselekvésében igazságos, melyet cselekedett; csak mi nem hallgattunk hangjára!
És most Istenem, Urunk, ki erős kézzel kihoztad népedet Egyiptom földéről a mai napig s Nevet alkottál Magadnak: vétkeztünk, gonoszul cselekedtünk!
Én Uram, minden te igazságosságod hadd fordítsa el haragodat és nevedet városodtól, Jeruzsálemtől, szentséges hegyedtől, mert vétkeink és atyáink bűnei tették Jeruzsálemet s a Te népedet gyalázattá mindazok előtt, akik közöttünk laknak!
Most hát hallgass Istenünk, szolgád imádságára és könyörgésére; elpusztult szentélyed fölött világosítsd meg Orcádat az Úrért!
Istenem, nyújtsd alá füledet és hallj; nyisd ki szemedet és lásd meg a pusztulást, amelyben vagyunk; a várost is, amelyet Nevedről neveztek el! Mert nem saját igazságosságunkban bízva ejtjük Eléd fohászkodásunkat, hanem a Te sok irgalmasságodon állva.
Uram, hallgass meg! Uram, bocsáss meg! Uram, figyelmezz! Cselekedjél, ne késedelmezzél Magadért, én Istenem, mert Nevedről nevezték el városodat és népedet!
Mialatt még beszéltem és imádkoztam, a magam és népem, Izrael vétkét vallottam s könyörgésemet végeztem Istenem, Jehova előtt Istenem szent hegyéért;
mialatt még imádságom szavait mondtam, az esti áldozat idején, gyorsan repülve megérintett az a férfi, Gábriel, kit az első látomásban láttam
s értelmet adott nekem így beszélve velem: Dániel, azért jöttem most el, hogy a megértésre okosságot adjak.
Könyörgésed elején egy szó ment ki s én azért jöttem, hogy megjelentsem neked, mert te kívánatos vagy! Értsd meg hát a szót és figyeld meg a látomást!
Hetven évhét van kiszabva népedre és szent városodra, hogy kimerüljön a gonoszság, pecsétet kapjon a vétek, kiengeszteltessék a bűn és bevezettessék az örök korszakok igazságossága, hogy pecsétet kapjon a látomás és a próféta, s fölkenettessék a szentek szentje.
Tudd meg hát és légy okos: attól kezdve, hogy a Jeruzsálem újra való fölépítésének igéje kiment, egészen a Messiás fejedelemig hét évhét és hatvankét évhét telik el a Jeruzsálem tereit és utcáit újra fölépítik.
Az idők végén azonban a hatvankét évhét után kiírtatik a Messiás és nem lesz neki /többé Messiása/. A várost és szentélyt elpusztítja egy eljövendő fejedelem népe, de a végét egy áradás hozza el; mind végig háború, mely meghatározott pusztítás!
Egy hétig sokakkal szövetséget erősít; fél hétig szüneteltetni fogja a véres áldozatot és az ajándék-áldozatot. Utálatosságok! Borzadály a szárnyon; megsemmisülés, megszabott /ítélet/ ömlik a pusztítóra.