Mózes negyedik könyve az izráeliták megszámlálásáról való könyv
capítulo 10
verso 1
Ismét szóla az Úr Mózesnek, mondván:
verso 2
Csináltass magadnak két kürtöt, vert ezüstből csináltasd azokat, és legyenek azok néked a gyülekezet összegyűjtésére, és a táborok megindítására.
verso 3
És mikor megfújják azokat, gyüljön te hozzád az egész gyülekezet, a gyülekezet sátorának nyílása elé.
verso 4
Ha csak egyet fújnak meg, akkor gyűljenek hozzád a fejedelmek, Izráel ezereinek fejei.
verso 5
Ha pedig riadót fújtok meg, akkor induljon azok tábora, a kik napkelet felől táboroznak.
verso 6
Mikor pedig másodszor fújtok riadót, akkor induljon azok tábora, a kik dél felől táboroznak. Riadót fújjanak azok indulására.
verso 7
Mikor pedig összegyűjtitek a gyülekezetet, egyszerűen kürtöljetek, és ne fújjatok riadót.
verso 8
A kürtöket pedig Áron fiai, a papok fújják; és legyen ez néktek örökkévaló rendtartás a ti nemzetségeitek között.
verso 9
És mikor viadalra mentek a ti földetekben, a titeket háborító ellenségetek ellen, akkor is azokkal a kürtökkel fújjatok riadót, és emlékezetben lesztek az Úr előtt, a ti Istenetek előtt, és megszabadultok a ti ellenségeitektől.
verso 10
A ti vígasságtoknak napján, és a ti ünnepeiteken, és a ti hónapjaitok kezdetén is fújjátok meg a kürtöket, a ti egészen égőáldozataitokra, és a ti hálaáldozatitokra: és lesznek néktek emlékeztetőül a ti Istenetek előtt. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek.
verso 11
Vala pedig a második esztendőben a második hónapban, a hónapnak huszadik napján, felszálla a felhő a bizonyság hajlékáról.
verso 12
És elindulának Izráel fiai az ő menésöknek rendje szerint a Sinai pusztájából; és megállapodék a felhő Párán pusztájában.
verso 13
Elindulának azért először az Úrnak Mózes által való parancsolatja szerint.
verso 14
Elindula pedig először a Júda fiai táborának zászlója az ő serege szerint; és az ő seregének feje vala Naasson, az Amminádáb fia.
verso 15
Az Izsakhár fiai törzséből való seregnek feje pedig Néthanéel vala, Suárnak fia.
verso 16
És a Zebulon fiai törzséből való seregnek feje vala Eliáb, Hélonnak fia.
verso 17
És elbontatván a hajlék, elindulának Gersonnak és Mérárinak fiai, a hajlék hordozói.
verso 18
Azután indula a Rúben táborának zászlója az ő seregeik szerint, és az ő seregének feje vala Elisur, Sedeúrnak fia.
verso 19
A Simeon fiai törzséből való seregnek pedig feje vala Selúmiel, Surisaddainak fia.
verso 20
És a Gád törzséből való seregnek feje vala Eliásáf, Dehuélnek fia.
verso 21
Elindulának a Kéhátiták is, a szentség hordozói, és amazok felállíták vala a hajlékot, míg ezek oda jutnak vala.
verso 22
Azután elindula az Efraim fiai táborának zászlója az ő seregei szerint, és az ő seregének feje vala Elisáma, Ammihúdnak fia.
verso 23
A Manasse fiai törzséből való seregnek feje vala Gámliél, Pédasúrnak fia.
verso 24
A Benjámin fiai törzséből való seregnek feje vala Abidán, Gideóninak fia.
verso 25
Utolszor indula el a Dán fiai táborának zászlója, mint az egész tábornak utócsapata az ő seregei szerint; és az ő seregének feje vala Ahiézer; az Ammisaddai fia.
verso 26
Az Áser fiai törzséből való seregnek pedig feje vala Págiel, Okhránnak fia.
verso 27
És a Nafthali fiai törzséből való seregnek feje vala Akhira, az Enán fia.
verso 28
Ilyen vala Izráel fiainak menetele az ő seregeik szerint: ekképen mentek.
verso 29
Monda pedig Mózes Hóbábnak, a ki fia vala a Midiánból való Reuélnek, a Mózes ipának: Arra a helyre indulunk mi, a mely felől azt mondta vala az Úr: néktek adom. Jer el velünk, és jól teszünk veled, mert az Úr jót igért Izráelnek.
verso 30
Az pedig felele néki: Nem megyek, hanem az én földemre és az én rokonaim közé megyek.
verso 31
És monda Mózes: Kérlek, ne hagyj el minket: mert te tudod, hol kell megszállanunk e pusztában, és légy nékünk szemünk gyanánt.
verso 32
És ha eljösz velünk, a mi jót cselekszik velünk az Úr, közöljük azt veled.
verso 33
Elmenének azért az Úr hegyétől háromnapi járásnyira, és az Úr szövetségének ládája megyen vala ő előttök háromnapi járásnyira, hogy kiszemelje nékik: hol kelljen megszállaniok.
verso 34
És az Úr felhője vala ő rajtok nappal, mikor elindulának a táborból.
verso 35
Mikor pedig el akarták indítani a ládát, ezt mondja vala Mózes: Kelj fel Uram, és széledjenek el a te ellenségeid, és fussanak el előled a te gyűlölőid.
verso 36
Mikor pedig megáll vala, ezt mondja vala: Fordulj vissza Uram Izráelnek tízezerszer való ezereihez.
Libros
