Zsoltárok könyve
Salmo 89
verso 1
Az Ezrahita Ethán tanítása.
verso 2
Az Úrnak kegyelmességét hadd énekeljem örökké! Nemzetségről nemzetségre hirdetem a te hűséges voltodat az én számmal!
verso 3
Mert azt mondom: Örökké megáll a te kegyelmességed, és megerősíted a te hűséges voltodat az egekben, mondván:
verso 4
Szövetséget kötöttem az én választottammal, megesküdtem Dávidnak, az én szolgámnak:
verso 5
Mindörökké megerősítem a te magodat, és nemzetségről nemzetségre megépítem a te királyi székedet. Szela.
verso 6
És az egek dicsérik a te csodadolgodat Uram; a te hűséges voltodat is a szentek gyülekezetében.
verso 7
Mert a felhőkben kicsoda hasonlatos az Úrhoz, s ki olyan, mint az Úr, az istenek fiai között?
verso 8
Igen rettenetes Isten ő a szentek gyűlésében, és félelmetes mindazokra, a kik körülte vannak.
verso 9
Uram, Seregeknek Istene! Kicsoda olyan erős, mint te vagy Uram? És a te hűséges voltod körülvesz téged.
verso 10
Te uralkodol a tengernek kevélységén; mikor az ő habjai felemelkednek, te csendesíted le azokat.
verso 11
Te rontád meg Égyiptomot mintegy átdöföttet; erős karoddal elszélesztetted ellenségeidet.
verso 12
Tieid az egek, a föld is a tied: e világot minden benne valóval te fundáltad.
verso 13
Az északot és a délt te teremtetted, a Thábor és a Hermon a te nevednek örvendeznek.
verso 14
A te karod hatalommal teljes, a te kezed erős, a te jobbod méltóságos.
verso 15
Igazság és jogosság a te királyi székednek alapja; kegyelem és hűség jár a te orczád előtt.
verso 16
Boldog nép az, a mely megérti a kürt szavát; a te orczádnak világosságánál jár ez, oh Uram!
verso 17
A te nevedben örvendeznek egész nap; és a te igazságodban felmagasztaltatnak.
verso 18
Mert az ő erejöknek ékessége te vagy; a te jóakaratoddal emeled fel a mi szarvunkat is.
verso 19
Mert az Úr a mi paizsunk, és Izráelnek Szentje a mi királyunk.
verso 20
Akkor látásban szóltál a te kegyeltednek, és mondád: Segítséget adtam a vitéznek, felmagasztaltam a népből választottat;
verso 21
Megtaláltam Dávidot, az én szolgámat; szent olajommal kentem fel őt.
verso 22
A kivel állandóan vele lesz az én kezem, sőt az én karom erősíti meg őt.
verso 23
Nem nyomhatja őt el az ellenség, és a gonosz ember sem nyomorgatja meg őt;
verso 24
Mert ő előtte rontom meg az ő szorongatóit, és verem meg az ő gyűlölőit.
verso 25
És vele lesz az én hűségem és kegyelmem, és az én nevemmel magasztaltatik fel az ő szarva.
verso 26
És rávetem az ő kezét a tengerre, és az ő jobbját a folyóvizekre.
verso 27
Ő így szólít engem: Atyám vagy te; én Istenem és szabadításom kősziklája!
verso 28
Én meg elsőszülöttemmé teszem őt és felebbvalóvá a föld királyainál.
verso 29
Örökké megtartom néki az én kegyelmemet, és az én szövetségem bizonyos marad ő vele.
verso 30
És az ő magvát örökkévalóvá teszem, és az ő királyi székét, mint az egeknek napjait.
verso 31
Ha az ő fiai elhagyják az én törvényemet, és nem járnak az én végzésem szerint;
verso 32
Ha az én rendeléseimet megtörik, és meg nem tartják az én parancsolatimat:
verso 33
Akkor vesszővel látogatom meg az ő bűnöket, és vereségekkel az ő álnokságukat;
verso 34
De az én kegyelmemet nem vonom meg tőle, és az én hűséges voltomban nem hazudom.
verso 35
Nem töröm meg az én szövetségemet, és a mi kijött az én számból, el nem változtatom.
verso 36
Megesküdtem egyszer az én szentségemre: vajjon megcsalhatnám-é Dávidot?
verso 37
Az ő magva örökké megmarad, és az ő királyi széke olyan előttem, mint a nap.
verso 38
Megáll örökké, mint a hold, és bizonyos, mint a felhőben lévő bizonyság. Szela.
verso 39
De te mégis elvetetted és megútáltad őt, és megharagudtál a te felkentedre.
verso 40
Felbontottad a te szolgáddal kötött szövetséget, földre tiportad az ő koronáját.
verso 41
Lerontottad az ő kőfalait mind; romokká tetted erősségeit.
verso 42
Zsákmányolták őt mind az úton járók; gyalázattá lőn az ő szomszédai előtt.
verso 43
Felmagasztaltad az ő szorongatóinak jobbját, és megvidámítottad minden ellenségét.
verso 44
Még fegyverének élét is elvetted, és nem segítetted őt a harczban.
verso 45
Eltörlötted az ő fényességét, és az ő királyi székét a földre vetetted.
verso 46
Az ő ifjúságának napjait megrövidítetted, gyalázatot borítottál reá. Szela.
verso 47
Meddig rejtegeted még magad, oh Uram, szüntelen, és ég a te haragod, mint a tűz?
verso 48
Emlékezzél meg rólam: mily rövid az élet! Mily semmire teremtetted te mind az embernek fiait!
verso 49
Kicsoda oly erős, hogy éljen és ne lásson halált s megszabadítsa magát a Seolnak kezéből? Szela.
verso 50
Hol van a te előbbi kegyelmességed, Uram? Megesküdtél Dávidnak a te hűséges voltodra!
verso 51
Emlékezzél meg Uram a te szolgáidnak gyalázatjokról! hogy sok népnek gyalázatját hordozom keblemben,
verso 52
A melyekkel gyaláztak a te ellenségeid Uram, a melyekkel gyalázták a te felkentednek lépéseit.
verso 53
Áldott legyen az Úr mindörökké! Ámen és Ámen.
Libros
