Zsoltárok könyve
89. zsoltár
1. vers
Az Ezrahita Ethán tanítása.
2. vers
Az Úrnak kegyelmességét hadd énekeljem örökké! Nemzetségről nemzetségre hirdetem a te hűséges voltodat az én számmal!
3. vers
Mert azt mondom: Örökké megáll a te kegyelmességed, és megerősíted a te hűséges voltodat az egekben, mondván:
4. vers
Szövetséget kötöttem az én választottammal, megesküdtem Dávidnak, az én szolgámnak:
5. vers
Mindörökké megerősítem a te magodat, és nemzetségről nemzetségre megépítem a te királyi székedet. Szela.
6. vers
És az egek dicsérik a te csodadolgodat Uram; a te hűséges voltodat is a szentek gyülekezetében.
7. vers
Mert a felhőkben kicsoda hasonlatos az Úrhoz, s ki olyan, mint az Úr, az istenek fiai között?
8. vers
Igen rettenetes Isten ő a szentek gyűlésében, és félelmetes mindazokra, a kik körülte vannak.
9. vers
Uram, Seregeknek Istene! Kicsoda olyan erős, mint te vagy Uram? És a te hűséges voltod körülvesz téged.
10. vers
Te uralkodol a tengernek kevélységén; mikor az ő habjai felemelkednek, te csendesíted le azokat.
11. vers
Te rontád meg Égyiptomot mintegy átdöföttet; erős karoddal elszélesztetted ellenségeidet.
12. vers
Tieid az egek, a föld is a tied: e világot minden benne valóval te fundáltad.
13. vers
Az északot és a délt te teremtetted, a Thábor és a Hermon a te nevednek örvendeznek.
14. vers
A te karod hatalommal teljes, a te kezed erős, a te jobbod méltóságos.
15. vers
Igazság és jogosság a te királyi székednek alapja; kegyelem és hűség jár a te orczád előtt.
16. vers
Boldog nép az, a mely megérti a kürt szavát; a te orczádnak világosságánál jár ez, oh Uram!
17. vers
A te nevedben örvendeznek egész nap; és a te igazságodban felmagasztaltatnak.
18. vers
Mert az ő erejöknek ékessége te vagy; a te jóakaratoddal emeled fel a mi szarvunkat is.
19. vers
Mert az Úr a mi paizsunk, és Izráelnek Szentje a mi királyunk.
20. vers
Akkor látásban szóltál a te kegyeltednek, és mondád: Segítséget adtam a vitéznek, felmagasztaltam a népből választottat;
21. vers
Megtaláltam Dávidot, az én szolgámat; szent olajommal kentem fel őt.
22. vers
A kivel állandóan vele lesz az én kezem, sőt az én karom erősíti meg őt.
23. vers
Nem nyomhatja őt el az ellenség, és a gonosz ember sem nyomorgatja meg őt;
24. vers
Mert ő előtte rontom meg az ő szorongatóit, és verem meg az ő gyűlölőit.
25. vers
És vele lesz az én hűségem és kegyelmem, és az én nevemmel magasztaltatik fel az ő szarva.
26. vers
És rávetem az ő kezét a tengerre, és az ő jobbját a folyóvizekre.
27. vers
Ő így szólít engem: Atyám vagy te; én Istenem és szabadításom kősziklája!
28. vers
Én meg elsőszülöttemmé teszem őt és felebbvalóvá a föld királyainál.
29. vers
Örökké megtartom néki az én kegyelmemet, és az én szövetségem bizonyos marad ő vele.
30. vers
És az ő magvát örökkévalóvá teszem, és az ő királyi székét, mint az egeknek napjait.
31. vers
Ha az ő fiai elhagyják az én törvényemet, és nem járnak az én végzésem szerint;
32. vers
Ha az én rendeléseimet megtörik, és meg nem tartják az én parancsolatimat:
33. vers
Akkor vesszővel látogatom meg az ő bűnöket, és vereségekkel az ő álnokságukat;
34. vers
De az én kegyelmemet nem vonom meg tőle, és az én hűséges voltomban nem hazudom.
35. vers
Nem töröm meg az én szövetségemet, és a mi kijött az én számból, el nem változtatom.
36. vers
Megesküdtem egyszer az én szentségemre: vajjon megcsalhatnám-é Dávidot?
37. vers
Az ő magva örökké megmarad, és az ő királyi széke olyan előttem, mint a nap.
38. vers
Megáll örökké, mint a hold, és bizonyos, mint a felhőben lévő bizonyság. Szela.
39. vers
De te mégis elvetetted és megútáltad őt, és megharagudtál a te felkentedre.
40. vers
Felbontottad a te szolgáddal kötött szövetséget, földre tiportad az ő koronáját.
41. vers
Lerontottad az ő kőfalait mind; romokká tetted erősségeit.
42. vers
Zsákmányolták őt mind az úton járók; gyalázattá lőn az ő szomszédai előtt.
43. vers
Felmagasztaltad az ő szorongatóinak jobbját, és megvidámítottad minden ellenségét.
44. vers
Még fegyverének élét is elvetted, és nem segítetted őt a harczban.
45. vers
Eltörlötted az ő fényességét, és az ő királyi székét a földre vetetted.
46. vers
Az ő ifjúságának napjait megrövidítetted, gyalázatot borítottál reá. Szela.
47. vers
Meddig rejtegeted még magad, oh Uram, szüntelen, és ég a te haragod, mint a tűz?
48. vers
Emlékezzél meg rólam: mily rövid az élet! Mily semmire teremtetted te mind az embernek fiait!
49. vers
Kicsoda oly erős, hogy éljen és ne lásson halált s megszabadítsa magát a Seolnak kezéből? Szela.
50. vers
Hol van a te előbbi kegyelmességed, Uram? Megesküdtél Dávidnak a te hűséges voltodra!
51. vers
Emlékezzél meg Uram a te szolgáidnak gyalázatjokról! hogy sok népnek gyalázatját hordozom keblemben,
52. vers
A melyekkel gyaláztak a te ellenségeid Uram, a melyekkel gyalázták a te felkentednek lépéseit.
53. vers
Áldott legyen az Úr mindörökké! Ámen és Ámen.
Könyvek
