A királyok első könyve

3. fejezet


Fejezetek:


15. vers

Fölébrede Salamon és íme, álom volt csupán; és elment Jeruzsálembe és megállott az Örökkévaló szövetségének frigyszekrénye előtt és égőáldozatokat mutatott be és békeáldozatokat hozott és ünnepi lakomát rendezett összes szolgáinak.


16. vers

Akkor eljöve két céda nő és járula a király elé és megállottak színe előtt


17. vers

és szóla az egyik: Kérlek uram, én és ez a másik asszony egy házban lakunk és én gyereket szűltem a házban az ő közelében.


18. vers

Harmadnapra szülésem után ez a nő is gyermeket hozott a világra és mi együtt voltunk a házban, nem volt velünk idegen, csak mi ketten együtt a házban.


19. vers

És meghalt ennek a nőnek a fia éjnek idején, mivelhogy rajta feküdt


20. vers

és fölkelt ez a nő éjnek közepén és elvette fiamat mellőlem, míg szolgálód aludt és a maga ölébe fektette, és az ő halott fiát az én ölembe.


21. vers

Midőn fölkeltem reggel, hogy megszoptassam fiamat: Íme az halott, de midőn reggel jobban megfigyeltem, íme nem is az én fiam, akit szültem.


22. vers

Erre a másik nő így szólt: Nem; az én fiam az élő és a te fiad a halott, amaz pedig így felelt: Nem, hanem a te fiad a halott és az én fiam az élő; és szavakkal vitáztak a király előtt.


23. vers

Erre megszólalt a király: Ez a nő azt mondja: ez az én fiam, az élő és a te fiad a halott, amaz pedig azt mondja: nem, hanem a te fiad halott és az én fiam az élő,


24. vers

és szóla a király: Hozzatok kardot! – és hozták a kardot a király elébe


25. vers

és szóla a király: Vágjátok ketté az élő gyermeket és adjátok egyik felét az egyik nőnek a másik felét a másik nőnek.


26. vers

És az a nő, akinek a fia az élő volt, szóla a királyhoz, mert érzelmei megindultak fia miatt és mondá: Kérlek Uram, adjátok neki az élő szülöttet, csak meg ne öljétek, amaz pedig szólt: Se nekem, se neked ne legyen. Vágjátok ketté!


27. vers

És szót emelt a király és szóla: Adjátok ennek a nőnek az élő szülöttet és ne öljétek meg, ez az anyja!


28. vers

És hallotta egész Izráel az ítéletet, melyet hozott a király és félve tisztelték a királyt, mert látták, hogy Istentől való bölcsesség van benne hogy ítéletet tegyen.

Fejezetek:


Könyvek