⚠️ Figyelem! Ez a fordítás a Jehova Tanúi Egyház tanítását tükrözi.

Mózes ötödik könyve

20. fejezet


Fejezetek:


1. vers

Ha hadba szálltok az ellenségeitekkel, és látjátok a lovaikat meg a harci szekereiket és a csapataikat, melyek a tieiteknél nagyobbak, ne féljetek tőlük, mert veletek van Jehova, a ti Istenetek, aki felhozott titeket Egyiptom földjéről.


2. vers

Amikor harcra készülődtök, a pap álljon elő, és beszéljen a néppel.


3. vers

Mondja ezt nekik: »Halld, ó, Izrael! Most harcra készültök az ellenségeitekkel. Ne legyen bátortalan a szívetek. Ne féljetek, ne rettegjetek és ne reszkessetek tőlük,


4. vers

mert Jehova, a ti Istenetek veletek vonul, hogy harcoljon értetek az ellenségeitekkel, és megmentsen benneteket.«


5. vers

A vezetők is beszéljenek a néppel: »Ki az, aki új házat épített, és még nem avatta fel? Menjen haza, mert még meghal a csatában, és valaki más avatja fel azt.


6. vers

Ki az, aki szőlőt ültetett, de még nem szüretelte le a termését? Menjen haza, mert még meghal a csatában, és más szüreteli le.


7. vers

És ki az, aki eljegyzett egy nőt, és nem vette még el? Menjen haza, mert még meghal a csatában, és valaki más veszi azt el.«


8. vers

A vezetők még ezt is kérdezzék meg a néptől: »Ki az, aki fél és bátortalan? Menjen haza, nehogy elcsüggessze a testvéreit is.«


9. vers

Miután a vezetők elmondták ezeket a népnek, jelöljenek ki a sereg élére parancsnokokat, hogy vezessék a népet.


10. vers

Amikor egy város közelébe mentek, hogy harcoljatok ellene, hirdessétek ki a békefeltételeket.


11. vers

Ha elfogadja a feltételeiteket, és megnyitja előttetek a kapuit, akkor az ott lakók legyenek a kényszermunkásaitok, és szolgáljanak titeket.


12. vers

De ha nem köt békét veletek, hanem harcba száll ellenetek, akkor vegyétek ostrom alá,


13. vers

és Jehova, a ti Istenetek segíteni fog nektek, hogy legyőzzétek, ti pedig minden férfit öljetek meg karddal.


14. vers

De a nők, a gyermekek, az állatok, és mindaz, ami a városban van, az egész zsákmány legyen a tiétek. Egyétek az ellenségeitektől szerzett zsákmányt, melyet Jehova, a ti Istenetek nektek adott.


15. vers

Így tegyetek az összes várossal, amelyek nagyon messze vannak tőletek, és amelyek nem ezeknek a közelben élő nemzeteknek a városai.


16. vers

Ezeknek a népeknek a városaiban viszont, melyeket Jehova, a ti Istenetek nektek ad örökségként, ne hagyjatok életben senkit sem, aki lélegzik.


17. vers

Teljesen pusztítsátok el ezeket a népeket: a hettitákat, amoritákat, kánaánitákat, perizitákat, hivvitákat és jebuszitákat, ahogy Jehova, a ti Istenetek parancsolta nektek.


18. vers

Így nem tudnak megtanítani titeket az utálatos szokásaikra, arra, ahogyan az isteneiket imádják, és nem fogtok vétkezni Jehova, a ti Istenetek ellen.


19. vers

Ha sok napon át ostromoltok egy várost, hogy bevegyétek, ne vágjátok ki a fáit. Egyetek róluk, de ne vágjátok ki azokat. Hát ember a mező fája, hogy megostromoljátok?


20. vers

Csak olyan fát vágjatok ki, amelyről tudjátok, hogy nem gyümölcstermő. Egészen addig, míg el nem esik a város, amellyel hadban álltok, kivághatjátok az ilyen fákat, hogy bekerítsétek velük a várost.

Fejezetek:


Könyvek