A zsoltárok

Psalm 22


Chapters:


verse #1

A karvezetőnek, a „Hajnali szarvasünő”-re, zenekísérettel, Dávidtól.


verse #2

Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet?! Kiáltok, és oly messze van tőlem a szabadulás!


verse #3

Hívom Istenemet nappal, de nem felel; éjjel is, de nincsen csendességem!


verse #4

Mégis szent vagy Te, s ott laksz Izráel imádságaiban!


verse #5

Atyáink benned bíztak; bíztak, s Te megmentetted őket!


verse #6

Hozzád kiáltottak, és megmenekültek; benned bíztak, és nem szégyenültek meg!


verse #7

Én azonban féreg vagyok, nem ember; emberek gyaláznak, megvet a nép!


verse #8

Gúnyolnak mind, akik engem látnak, szájukat görbítik, fejüket csóválják.


verse #9

„Hagyjad Jahvéra!” – így imádkozott hozzá: „hát most csak mentse meg, hiszen tetszik neki!”


verse #10

Hiszen Te vagy, aki által keresztültörtem az anyaméhen; ki bizalmat adtál nekem anyám keblén!


verse #11

Rád vagyok utalva születésem óta, anyám méhétől kezdve Te vagy Istenem!


verse #12

Ne légy messze tőlem, mert a szorongás közel, mert nincs segítőm!


verse #13

Tulkok tömege körülöttem, Básán bikái fognak körül!


verse #14

Úgy tátották rám szájukat, mint egy ragadozó és ordító oroszlán!


verse #15

Szétömlöttem, mintha víz volnék: összes csontjaim széjjelestek; szívem olyan lett, mint viasz; bensőmben megolvadtam!


verse #16

Erőm kiszáradt, mint a cserép; nyelvem torkomhoz tapadt; halál porába fektetsz engem!


verse #17

Mert ebek vesznek engem körül; gonosztevők gyülekezete tolong körülöttem; átszúrva kezem és lábam!


verse #18

Megszámolhatom minden csontomat; azok kinéznek, szemlélnek engem.


verse #19

Ruháimat szétosztották maguk közt; öltönyömre sorsot vetettek.


verse #20

Ám Te, Jahve, ne légy messze! Én erőm, segítségemre siess!


verse #21

Mentsd meg lelkemet a kardtól, egyetlenemet az ebek kezéből!


verse #22

Szabadíts meg az oroszlán szájából s a bivalyok szarva közül! Feleltél nekem!


verse #23

Hadd hirdessem nevedet testvéreimnek; hadd magasztaljalak a gyülekezetben!


verse #24

Akik félik Jahvét, magasztalják Őt; Jákób egész magva tiszteli Őt; fél tőle Izráelnek egész háza!


verse #25

Mert nem veti meg és nem utálja a nyomorultnak nyomorúságát, orcáját sem rejti el tőle; hanem ha kiált, rá hallgat.


verse #26

Belőled indul ki dicséretem a nagy gyülekezetben. Fogadásaimat azok előtt akarom megadni, akik félnek tőle.


verse #27

A nyomorultak enni fognak, és betelnek. Magasztalni fogják Jahvét, akik Őt keresik. Éljen szívetek örökösen!


verse #28

Majd megemlékeznek Jahvéról és visszatérnek hozzá a föld összes szélei; majd meghajolnak előtte a nemzetek összes törzsei.


verse #29

Mert Jahvéé a királyság, uralkodni fog a nemzeteken!


verse #30

Csak előtte hódolnak majd a föld összes gazdagjai; csak előtte borulnak le mindazok, akik a porba alászállanak! Akinek lelkét nem hagyja életben,


verse #31

annak magva fogja Őt szolgálni. Beszélni fognak az Úrról annak a nemzedéknek;


verse #32

jönnek, és hirdetni fogják igazságosságát a születendő népnek, hogy ezt megcselekedte.

Chapters:


Books