Levél a héberekhez

capitolul 8


Capitole:


versetul 1

Az elmondottak summája ez: Olyan főpapunk van, aki a mennyekben a Felség trónjának jobbjára ült,


versetul 2

a szentély és a valódi sátor szolgálattevő papjaként, mely sátort az Úr állított fel, nem ember.


versetul 3

Mert minden főpapot avégett állítanak be, hogy adományokat és véres áldozatokat vigyen Istenhez, ezért elkerülhetetlenül szükséges, hogy legyen valamije, amit odavisz.


versetul 4

Ha ez a Melkisédek rendje szerint való főpap a földön élne, nem volna pap, mert itt azokra, akik az ajándékokat felviszik, törvény van.


versetul 5

A lévita papok azonban csak a mennyeiek képmásának és árnyékának szolgálnak, amint azt isteni kijelentés adta tudtára Mózesnek, akire a sátor elkészítése bízva volt. A szózat ugyanis ezt mondta: „Vigyázz, csinálj mindent aszerint a minta szerint, melyet a hegyen mutattak néked.”


versetul 6

Erre a főpapra azonban annyival különb papi szolgálattétel jutott, amennyivel hatalmasabb szövetségnek közbenjárója lett. Ezt a szövetséget a törvényalkotás hatalmasabb ígéretekre alapozta.


versetul 7

Mert ha az az első szövetség gáncstalan lett volna, nem kerestek volna helyet egy második szövetségnek.


versetul 8

Hiszen feddőleg mondja nekik: „Íme, napok jönnek, ezt mondja az Úr, melyekben befejezéshez juttatom Izráel házán és Júda házán az új szövetséget,


versetul 9

nem annak a szövetségnek megfelelően, melyet atyáikkal kötöttem azon a napon, melyen kézen fogtam őket, hogy kivezessem őket Egyiptomból, mert nem tartottak ki szövetségemben. Én sem törődtem hát velük – mondja az Úr –,


versetul 10

mert az a szövetség, melyet ama napok múltán Izráel házának rendelni fogok – ezt mondja az Úr –, ilyen lesz: törvényeimet gondolkodásukba adom, és szívükbe írom be: Istenükké leszek, ők meg népemmé lesznek,


versetul 11

úgyhogy senki sem fogja többé polgártársát, sem senki a testvérét ily módon tanítani: Ismerd meg az Urat! Mert mindnyájan kicsinytől nagyig ismerni fognak engem.


versetul 12

Mert kiengesztelődöm hamisságaikért, s vétkeikről többé meg nem emlékezem.”


versetul 13

Amikor újat mond, elavulttá teszi azzal az elsőt, ám az, ami elavul és megöregszik, közel van az elenyészéshez.

Capitole:


Cărți