capitolul 2
Mikor pedig a pünkösd ünnepének napja már elkezdődött, mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen.
Hirtelen heves szélrohaméhoz hasonló zúgás támadt az égből, és betöltötte az egész házat, ahol ültek.
Majd tűzlánghoz hasonló nyelvek váltak előttük láthatóvá, szétoszlottak, és mindegyikükre leereszkedett egy.
Mindnyájukat áthatotta a szent szellem, és különböző nyelveken kezdtek szólni, úgy, ahogy arra a szellem képessé tette őket.
Az idő tájt pedig az ég alatt levő minden nemzetből voltak istenfélő zsidók Jeruzsálemben.
Mikor tehát ez a hang támadt, egybegyűlt a tömeg, és össze volt zavarodva, mert mindenki a maga nyelvén hallotta őket beszélni.
Igen, teljesen meg voltak döbbenve, és ezt mondták: „Nézzétek már, hát nem mind galileaiak ezek, akik beszélnek?
Akkor hogyhogy mindnyájan a magunk anyanyelvét halljuk?
Pártusok, médek, elamiták, és akik Mezopotámiában lakunk, és Júdeában és Kappadóciában, Pontuszban és Ázsia tartományban,
Frígiában és Pamfíliában, Egyiptomban és Líbiának a Ciréne közelében levő részein, és akik Rómából jöttünk, és itt tartózkodunk, zsidók és prozeliták egyaránt,
krétaiak és arabok – a saját nyelvünkön halljuk őket beszélni Isten nagyszerű dolgairól.”
Igen, mindannyian meg voltak döbbenve, és tanácstalanok voltak, és ezt mondták egymásnak: „Mi ez az egész?”
Mások viszont csúfolták őket, és ezt mondták: „Édes borral itták részegre magukat.”
Péter azonban felállt a tizeneggyel, és hangosan így szólt hozzájuk: „Júdeai férfiak, és ti mindnyájan, akik Jeruzsálemben laktok, legyen ez tudtotokra, és hallgassátok figyelmesen a szavaimat!
Ezek az emberek nem részegek, ahogy gondoljátok, hiszen a harmadik órája ez a napnak.
Ellenkezőleg, ez az, amiről Jóel próféta jövendölt:
»’És az utolsó napokban – ezt mondja Isten – kiárasztom szellememet mindenfajta emberre, és fiaitok meg lányaitok prófétálni fognak, fiataljaitok látomásokat látnak, és véneitek álmokat álmodnak.
Még rabszolgáimra és rabszolganőimre is kiárasztom szellememet azokban a napokban, és prófétálni fognak.
Csodákat idézek elő az égen fenn, és jeleket a földön lenn: vért, tüzet és füstfelhőt.
A nap elsötétül, a hold pedig vérré válik, mielőtt eljön Jehova nagy és dicső napja.
És mindenki, aki segítségül hívja Jehova nevét, megmenekül.’«
Izrael férfiai, halljátok meg ezeket a szavakat: a názáreti Jézus olyan férfi volt, akit Isten küldött. Ez abból vált nyilvánvalóvá, hogy Isten hatalmas tetteket, csodákat és jeleket hajtott végre Jézus által köztetek, ahogy ti is tudjátok.
Ezt a férfit kiszolgáltatták, amit Isten korábban elhatározott és előre tudott. Ti pedig törvénytelen emberek keze által oszlopra szegeztétek, és végeztetek vele.
Isten azonban feltámasztotta őt, kiszabadítva a halálból, mert lehetetlen volt, hogy az fogva tartsa őt.
Dávid ugyanis ezt mondja róla: »Jehova mindig a gondolataimban van, hisz ő jobbomon van, hogy soha ne inogjak meg.
Emiatt felvidult a szívem, és örömmel szóltak ajkaim. Úgy fogok élni, hogy benned bízom,
mert nem hagysz engem a sírban, és azt sem engeded, hogy hűséges szolgád teste bomlásnak induljon.
Megismertetted velem az élet útjait, és nagy örömmel fogsz eltölteni engem színed előtt.«
Férfiak, testvérek! Hadd szóljak hozzátok nyíltan Dávidról, a családfőről. Ő elhunyt, el is temették, és a sírja a mai napig itt van.
Mivel azonban próféta volt, és tudta, hogy Isten esküt tett neki, hogy az egyik utódját ülteti a trónjára,
előre látta a Krisztus feltámadását, és beszélt róla, hogy sem a sírban nem hagyják őt, sem a teste nem indul bomlásnak.
Ezt a Jézust Isten feltámasztotta, és ennek mi mindannyian a tanúi vagyunk.
Mivel tehát felmagasztaltatott Isten jobbjára, és megkapta a megígért szent szellemet az Atyától, kiárasztotta azt, amint látjátok és halljátok.
Dávid ugyan nem ment fel az égbe, viszont ő maga mondja: »Így szólt Jehova az én Uramhoz: ’Ülj az én jobbomon,
míg ellenségeidet a lábad alá nem vetem.’«
Ezért hát Izrael egész népe biztos lehet benne, hogy Úrrá is, és Krisztussá is tette őt Isten: azt a Jézust, akit ti oszlopra feszítettetek.”
Mindaz, amit hallottak, szíven találta őket, és így szóltak Péterhez meg a többi apostolhoz: „Férfiak, testvérek, mit tegyünk?”
Péter ezt mondta nekik: „Bánjátok meg bűneiteket, és valamennyien keresztelkedjetek meg Jézus Krisztus nevében, hogy bűneitek megbocsátást nyerjenek, és akkor megkapjátok a szent szellem ajándékát.
Mert az ígéret nektek és a gyermekeiteknek szól, meg mindazoknak, akik távol vannak, mindazoknak, akiket elhív magához Jehova, a mi Istenünk.”
És sok egyéb szóval is alaposan tanúskodott, és tovább buzdította őket, ezt mondva: „Meneküljetek ki ebből az elferdült nemzedékből!”
Akik tehát örömmel fogadták, amit Péter mondott, megkeresztelkedtek, és azon a napon mintegy 3000 ember csatlakozott hozzájuk.
És továbbra is kitartóan tanultak az apostoloktól, összegyűltek, imádkoztak és együtt étkeztek.
Attól kezdve az apostolok sok csodát és jelet vittek véghez, és félelem kerített hatalmába mindenkit, aki látta ezeket.
Mindazok, akik hívőkké lettek, együtt voltak, és mindenük közös volt.
Eladták javaikat meg tulajdonaikat, a bevételt pedig szétosztották mindenkinek, aszerint hogy kinek mire volt szüksége.
Nap nap után állandóan ott voltak a templomban ugyanazzal a szándékkal. Magánotthonokban étkeztek, és nagy örömmel, őszinte szívvel osztották meg egymással az ételüket,
dicsérve Istent. És az egész nép jóindulattal volt irántuk. Ugyanakkor Jehova továbbra is naponta gyarapította őket olyanokkal, akik megmentésben részesülnek.
Software-ul își propune să conecteze pe toți cu textul Bibliei printr-o interfață rapid accesibilă și personalizabilă.
Numele face referire atât la conectivitate, cât și la viteză…
„Fiecare om să fie grabnic la ascultare, încet la vorbire și încet la mânie!”
Cu dragoste, Tom Károly