Jeremiás siralmai

capitolul 3


Capitole:

1 2 3 4 5


versetul 1

Én vagyok az az ember, a ki nyomorúságot látott az ő haragjának vesszeje miatt.


versetul 2

Engem vezérlett és járatott sötétségben és nem világosságban.


versetul 3

Bizony ellenem fordult, ellenem fordítja kezét minden nap.


versetul 4

Megfonnyasztotta testemet és bőrömet, összeroncsolta csontjaimat.


versetul 5

Erősséget épített ellenem és körülvett méreggel és fáradsággal.


versetul 6

Sötét helyekre ültetett engem, mint az örökre meghaltakat.


versetul 7

Körülkerített, hogy ki ne mehessek, nehézzé tette lánczomat.


versetul 8

Sőt ha kiáltok és segítségül hívom is, nem hallja meg imádságomat.


versetul 9

Elkerítette az én útaimat terméskővel, ösvényeimet elforgatta.


versetul 10

Ólálkodó medve ő nékem és lesben álló oroszlán.


versetul 11

Útaimat elterelte, és darabokra vagdalt és elpusztított engem!


versetul 12

Kifeszítette kézívét, és a nyíl elé czélul állított engem!


versetul 13

Veséimbe bocsátotta tegzének fiait.


versetul 14

Egész népemnek csúfjává lettem, és gúnydalukká napestig.


versetul 15

Eltöltött enggem keserűséggel, megrészegített engem ürömmel.


versetul 16

És kova-kővel tördelte ki fogaimat; porba tiprott engem.


versetul 17

És kizártad lelkem a békességből; elfeledkeztem a jóról.


versetul 18

És mondám: Elveszett az én erőm és az én reménységem az Úrban.


versetul 19

Emlékezzél meg az én nyomorúságomról és eltapodtatásomról, az ürömről és a méregről!


versetul 20

Vissza-visszaemlékezik, és megalázódik bennem az én lelkem.


versetul 21

Ezt veszem szívemre, azért bízom.


versetul 22

Az Úr kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk; mivel nem fogyatkozik el az ő irgalmassága!


versetul 23

Minden reggel meg-megújul; nagy a te hűséged!


versetul 24

Az Úr az én örökségem mondja az én lelkem, azért benne bízom.


versetul 25

Jó az Úr azoknak, a kik várják őt; a léleknek, a mely keresi őt.


versetul 26

Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig.


versetul 27

Jó a férfiúnak, ha igát visel ifjúságában.


versetul 28

Egyedül ül és hallgat, mert felvette magára.


versetul 29

Porba teszi száját, mondván: Talán van még reménység?


versetul 30

Orczáját tartja az őt verőnek, megelégszik gyalázattal.


versetul 31

Mert nem zár ki örökre az Úr.


versetul 32

Sőt, ha megszomorít, meg is vígasztal az ő kegyelmességének gazdagsága szerint.


versetul 33

Mert nem szíve szerint veri és szomorítja meg az embernek fiát.


versetul 34

Hogy lábai alá tiporja valaki a föld minden foglyát;


versetul 35

Hogy elfordíttassék az ember ítélete a Magasságosnak színe előtt;


versetul 36

Hogy elnyomassék az ember az ő peres dolgában: ezt az Úr nem nézi el.


versetul 37

Kicsoda az, a ki szól és meglesz, ha nem parancsolja az Úr?


versetul 38

A Magasságosnak szájából nem jő ki a gonosz és a jó.


versetul 39

Mit zúgolódik az élő ember? Ki-ki a maga bűneiért bűnhődik.


versetul 40

Tudakozzuk a mi útainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz.


versetul 41

Emeljük fel szíveinket kezeinkkel egyetemben Istenhez az égben.


versetul 42

Mi voltunk gonoszok és pártütők, azért nem bocsátottál meg.


versetul 43

Felöltötted a haragot és üldöztél minket, öldököltél, nem kiméltél.


versetul 44

Felöltötted a felhőt, hogy hozzád ne jusson az imádság.


versetul 45

Sepredékké és útálattá tettél minket a népek között.


versetul 46

Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk.


versetul 47

Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás.


versetul 48

Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt.


versetul 49

Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése,


versetul 50

Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből.


versetul 51

Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért.


versetul 52

Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül.


versetul 53

Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám.


versetul 54

Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam!


versetul 55

Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből.


versetul 56

Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől.


versetul 57

Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj!


versetul 58

Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet.


versetul 59

Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet.


versetul 60

Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat.


versetul 61

Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat;


versetul 62

Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat.


versetul 63

Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk.


versetul 64

Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint.


versetul 65

Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok.


versetul 66

Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!

Capitole:


Cărți