Numeri
capítulo 20
verso 1
És Izráel fiai, az egész község, elérkeztek Cin sivatagába az első hónapban és letelepedett a nép Kádésben; és meghalt ott Mirjám és eltemették ott.
verso 2
És nem volt víz a község számára és összegyülekeztek Mózes és Áron ellen.
verso 3
És a nép perlekedett Mózessel és szóltak, mondván: Bárcsak elpusztultunk volna, amikor elpusztultak testvéreink az Örökkévaló színe előtt.
verso 4
Minek is hoztátok az Örökkévaló gyülekezetét ebbe a sivatagba, hogy meghaljunk ott mi és barmaink.
verso 5
És minek vezettetek föl bennünket Egyiptomból, hogy elhozzatok bennünket erre a gonosz helyre? Nem hely ez a vetés, a füge, a szőlő és a granát számára, és víz sincsen az ivásra.
verso 6
És Mózes és Áron elment a gyülekezet elől a találkozás sátrának bejáratához és leborultak arcukra és megjelent nekik az Örökkévaló dicsősége.
verso 7
És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:
verso 8
Vedd a botot és gyüjtsd egybe a községet, te és testvéred Áron és szóljatok a sziklához szemük előtt, hogy adja ki vizét és te ki fogsz hozni számukra vizet a sziklából és így megitatod a községet és barmaikat.
verso 9
És vette Mózes a botot az Örökkévaló színe elől, amint megparancsolta neki.
verso 10
És Mózes és Áron egybegyüjtötte a gyülekezetet a szikla elé; és mondta nekik: Halljátok csak, ti engedetlenek! Vajjon ebből a sziklából hozzunk-e ki nektek vizet?
verso 11
És Mózes fölemelte kezét és kétszer ráütött botjával a sziklára; és bőven ömlött ki a víz és ivott a község és barmaik.
verso 12
És szólt az Örökkévaló Mózeshez és Áronhoz: Mivel nem hittetek bennem, hogy megszenteljetek engem Izráel fiainak szeme előtt, ezért nem viszitek be ezt a gyülekezetet az országba, melyet nekik adok.
verso 13
Ez a Meriba vize, mert Izráel fiai pörlekedtek az Örökkévalóval és ő megszentelte magát bennük.
verso 14
És küldött Mózes követeket Kádésból Edóm királyához: Így szól testvéred, Izráel, te ismered mind a fáradalmat, ami bennünket ért.
verso 15
Őseink lementek Egyiptomba és laktunk Egyiptomban sok ideig; és rosszul bántak velünk és őseinkkel az egyiptomiak.
verso 16
És midőn kiáltottunk az Örökkévalóhoz és hallotta szavunkat, küldött egy angyalt és kivezetett bennünket Egyiptomból és íme, itt vagyunk Kádésben, határszéleden levő városban.
verso 17
Hadd vonuljunk át, kérlek, országodon! Nem vonulunk át sem mezőn, sem szőlőn, nem isszuk a kutak vizét; a királyúton fogunk menni, nem térünk le sem jobbra, sem balra, míg át nem vonultunk határodon.
verso 18
És mondta neki Edóm: Nem vonulsz át rajtam, különben fegyverrel megyek ki elébed.
verso 19
És mondták neki Izráel fiai: Az országúton megyünk föl és ha vizedet isszuk én és jószágom, megadom az árát; nem lesz semmi károd, csak engedd, hogy átvonuljak gyalogszerrel.
verso 20
És ő mondta: Nem fogsz átvonulni! És kiment elébe Edóm hatalmas néppel és erős kézzel.
verso 21
Így Edóm nem engedte meg Izráelnek, hogy átvonuljon határán és Izráel kitért előle.
verso 22
És tovább vonultak Kádésből és elérkeztek Izráel fiai, az egész község, a Hór hegyéhez.
verso 23
És szólt az Örökkévaló Mózeshez és Áronhoz a Hór hegyén, Edóm országának határán, mondván:
verso 24
Térjen meg Áron népéhez, mert nem fog bemenni az országba, melyet Izráel fiainak adok, mivelhogy engedetlenek voltatok parancsom iránt a Meriba vizénél.
verso 25
Vedd Áront és fiát, Eleázárt és vidd föl őket Hór hegyére.
verso 26
és vesd le Áronról ruháit és öltöztesd fel azokba Eleázárt, a fiát; és Áron térjen meg népéhez és meghal ott.
verso 27
És úgy cselekedett Mózes, amint megparancsolta az Örökkévaló. Felmentek Hór hegyére az egész község szeme előtt.
verso 28
És Mózes levetette Áronról ruháit és fölöltöztette azokba Eleázárt, a fiát; és Áron meghalt ott, a hegy tetején; és Mózes és Eleázár lement a hegyről.
verso 29
És midőn az egész község látta, hogy meghalt Áron, megsiratta Áront harminc napig egész Izráel háza.
Libros
