Zsoltárok könyve

106. zsoltár


Fejezetek:


1. vers

Dicsérjétek az Urat. Magasztaljátok az Urat, mert jó; mert örökkévaló az ő kegyelme.


2. vers

Ki beszélhetné el az Úr nagy tetteit? és jelenthetné ki minden dicsőségét?


3. vers

Boldog, a ki megtartja a törvényt, és igazán cselekszik minden időben.


4. vers

Emlékezzél reám, Uram, népedhez való jóságodért; jőjj el hozzám szabadításoddal,


5. vers

Hogy láthassam választottaidhoz való jóvoltodat, és örvendezhessek néped örömében; hogy dicsekedjem a te örökségeddel!


6. vers

Vétkeztünk atyáinkkal együtt; bűnösök, gonoszok valánk.


7. vers

Atyáink nem értették meg Égyiptomban csodáidat, nem emlegették meg kegyelmed nagyságát, hanem daczoskodtak a tengernél, a veres tengernél.


8. vers

De ő megsegíté őket az ő nevéért, hogy megismertesse a maga erejét.


9. vers

Rákiálta a veres tengerre és kiszáradt, s úgy vivé őket a mélységeken, mint egy síkon.


10. vers

És kisegíté őket a gyűlölő kezéből; kimentette őket ellenség kezéből.


11. vers

Szorongatóikat víz borította el, egy sem maradt meg belőlük.


12. vers

És hittek az ő beszédeinek, és énekelték az ő dicséretét.


13. vers

Hirtelen elfeledék cselekedeteit; nem várák az ő tanácsát!


14. vers

Epekedés epeszté őket a pusztában, és próbára tevék Istent a sivatagon.


15. vers

És megadá nékik, a mit kivántak; és ösztövérséget bocsáta lelkökbe.


16. vers

És irigységre indulának Mózes ellen a táborban, az Úr szentje, Áron ellen.


17. vers

Megnyilt a föld és elnyelé Dátánt, és beborítá Abirám seregét.


18. vers

És tűz gyulladt fel azok seregében, láng égeté el a gonoszokat.


19. vers

Borjút csináltak a Hóreb alatt, és hajlongtak az öntött bálvány előtt.


20. vers

Felcserélték az ő dicsőségöket: ökörnek képével, a mely füvet eszik.


21. vers

Elfeledkezének Istenről, szabadítójokról, a ki nagy dolgokat művelt Égyiptomban,


22. vers

Csodákat a Khám országában, félelmetes dolgokat a veres tenger mellett.


23. vers

Gondolta, hogy kipusztítja őket; de Mózes, az ő választottja, elébe állott a résre, hogy elfordítsa haragját, hogy el ne veszítse őket.


24. vers

És becsmérelték a kivánatos földet, nem hittek az ő igéretének.


25. vers

És morgolódtak sátraikban, és nem hallgattak az Úr szavára.


26. vers

De ő felemelé kezét reájok, hogy lesújtsa őket a pusztában;


27. vers

S hogy a pogányok közé dobja magvaikat, és szétszórja őket a tartományokban.


28. vers

Majd hozzácsapódtak a Baál-Peorhoz, és ették a holtak áldozatait.


29. vers

És felingerelték cselekedeteikkel, és zúdult reájok a csapás.


30. vers

Ekkor felállott Fineás és ítélt; és a csapásnak vége lőn.


31. vers

És igazságul tulajdoníttaték néki firól-fira mindörökké.


32. vers

Megharagíták a Meribáh vizeinél is, és baja támadt Mózesnek miattok,


33. vers

Mert megkeseríték az ő szívét, és gondatlanul szólt ajkaival.


34. vers

Nem irtották ki a népeket sem, a mint utasította őket az Úr.


35. vers

Sőt összeelegyedtek a pogányokkal, és eltanulták cselekedeteiket.


36. vers

És tisztelték azoknak bálványait, és tőrré levének azok reájok.


37. vers

És feláldozák fiaikat és leányaikat az ördögöknek,


38. vers

És ártatlan vért ontának: fiaik és leányaik vérét, a kiket Kanaán bálványainak áldoztak, és megfertőzteték a föld öldökléssel.


39. vers

És tisztátalanokká lőnek cselekedeteikben, és paráznákká tetteikben.


40. vers

De felgyúlt az Úr haragja népe ellen, és megútálta az ő örökségét.


41. vers

És odaadá őket pogányok kezébe, és gyűlölőik uralkodtak rajtok.


42. vers

És sanyargatták őket ellenségeik, és görnyedtek azoknak hatalma alatt!


43. vers

Számtalanszor megmentette őket, de ők felháboríták szándékaikkal, és mélyebben merültek bűneikbe.


44. vers

De reájok tekintett a nyomorúság napján, mikor meghallgatá rimánkodásukat;


45. vers

És megemlékezett velök kötött szövetségéről, és nagy kegyelmessége szerint megengesztelődék.


46. vers

És könyörületességre indítá irántok mindazokat, a kik őket fogva elvivék.


47. vers

Segíts meg minket, Urunk Istenünk, és gyűjts össze minket a pogányok közül, hogy dicsőítsük a te szent nevedet, és dicsekedjünk a te dicséreteddel.


48. vers

Áldott legyen az Úr, Izráel Istene örökkön örökké, és minden nép mondja: Ámen. Dicsérjétek az Urat.

Fejezetek:


Könyvek