Zsoltárok könyve
80. zsoltár
1. vers
Az éneklőmesternek a sosannim-éduthra; Aszáf zsoltára.
2. vers
Oh Izráelnek pásztora, hallgass meg, a ki vezérled Józsefet, mint juhnyájat; a ki Kérubokon ülsz, jelenj meg fényeddel!
3. vers
Efraim, Benjámin és Manasse előtt támaszd fel a te hatalmadat, és jőjj el, hogy szabadíts meg minket!
4. vers
Oh Isten, állíts helyre minket, és világoltasd a te orczádat, hogy megszabaduljunk.
5. vers
Seregeknek Ura, Istene: meddig haragszol a te népednek könyörgésére?
6. vers
Könyhullatásnak kenyerével éteted őket, s könyhullatások árjával itatod meg őket.
7. vers
Perpatvarrá tevél minket szomszédaink között, és a mi ellenégeink csúfkodnak rajtunk.
8. vers
Seregek Istene, állíts helyre minket; világoltasd a te orczádat, hogy megszabaduljunk!
9. vers
Égyiptomból szőlőt hozál ki, kiűzéd a pogányokat és azt elültetéd.
10. vers
Helyet egyengettél előtte, és gyökeret eresztett, és ellepé a földet.
11. vers
Hegyeket fogott el az árnyéka, és a vesszei olyanok lettek, mint az Isten czédrusfái.
12. vers
Sarjait a tengerig ereszté, és hajtásait a folyamig.
13. vers
Miért rontottad el annak gyepűit, hogy szaggathassa minden járókelő?
14. vers
Pusztítja azt a vaddisznó, és legeli a mezei vad.
15. vers
Oh Seregek Istene! kérlek, térj vissza, tekints alá az egekből és lásd és tekintsd meg e szőlőtőt!
16. vers
És a csemetét, a mit jobbod ültetett, a sarjat, melyet felneveltél!
17. vers
Elégett a tűzben, levágatott; arczod haragjától elvesznek.
18. vers
Legyen a te kezed a te jobbodnak férfián, és az embernek fián, a kit megerősítettél magadnak,
19. vers
Hogy el ne térjünk tőled. Eleveníts meg minket és imádjuk a te nevedet.
20. vers
Seregek Ura, Istene! állíts helyre minket; világoltasd a te orczádat, hogy megszabaduljunk!
Könyvek
