A királyok első könyve

chapter 8


Chapters:


verse #1

Akkor egybegyüjtötte Salamon Izráel véneit és mind a törzsek fejeit, az atyai házak fejedelmeit Izráel gyermekei köréből magához Salamon királyhoz Jeruzsálembe, hogy elhozzák az Örökkévaló frigyszekrényét Dávid várából, azaz Cijónból.


verse #2

És összegyülekeztek Salamon király elébe Izráel összes férfiai Étánim havában, az ünnepen vagyis a hetedik hónapban.


verse #3

És eljöttek Izráel vénei mind és a papok fölemelték a frigyszekrényt.


verse #4

És fölvitték a papok és leviták az Örökkévaló frigyszekrényét és a találkozás sátorát és mind a szent edényeket, melyek a sátorban voltak.


verse #5

És Salamon király és Izráel egész gyülekezete, akik összesereglettek körülötte, a frigyszekrény előtt áldoztak juhot és szarvasmarhát megszámlálhatatlan mennyiségben.


verse #6

És bevitték a papok az Örökkévaló frigyszekrényét helyére, a ház belső csarnokába, a szentekszentjébe, a Kerubok szárnyai alá.


verse #7

Mert a Kerubok kiterjesztették szárnyaikat a frigyszekrény helye fölé, úgyhogy a Kerubok befödték a frigyszekrényt és rúdjait fölülről.


verse #8

És a rudak előrenyúltak és végeik láthatók voltak a szentélyből a belső csarnok színén, de kívül nem látszottak és úgy is maradtak mind a mai napig.


verse #9

Nem volt a frigyszekrényben semmi egyéb, csak a két kőtábla, amelyet Mózes ott elhelyezett Hóreb hegyén, mikor az Örökkévaló szövetséget kötött Izráel fiaival Egyiptomból való kivonulásuk idején.


verse #10

És történt, hogy midőn a papok kiléptek a szentélyből, megtöltötte a borulat az Örökkévaló házát,


verse #11

és nem tudtak a papok megállani, hogy szolgálatot végezzenek a borulat miatt, mert az Örökkévaló dicsősége megtöltötte az Örökkévalónak házát.


verse #12

Akkor szólott Salamon: Az Örökkévaló mondta, hogy felhőborulatban fog lakozni.


verse #13

Íme, én építettem örök lakóhelyet számodra, erős hajlékot, hogy ott honolj mindörökké.


verse #14

Erre a király megfordult arccal a nép felé és megáldotta Izráel egész gyülekezetét és Izráel egész gyülekezete állt.


verse #15

És szólott a király: Legyen áldva az Örökkévaló, Izráel Istene, aki szavával hirdette atyámnak, Dávidnak és karjával beteljesítette, mondván:


verse #16

Amióta kihoztam népemet, Izráelt Egyiptomból, nem választottam ki Izráel törzsei közül egy várost sem, hogy nevem tiszteletére ott építsenek házat, de kiválasztottam Dávidot, hogy uralkodjék népem, Izráel fölött…


verse #17

Azonban atyám, Dávid szívében volt, hogy házat építsen az Örökkévaló, Izráel Istene nevének tiszteletére.


verse #18

Azért szólt az Örökkévaló atyámhoz, Dávidhoz: Mivelhogy a te szívedben volt, hogy házat építs az Én nevem tiszteletére; jót műveltél, hogy ez volt a szívedben.


verse #19

Azonban ne te építsed a házat, hanem fiad, aki tőled származik, az építse a házat nevem tiszteletére.


verse #20

És az Örökkévaló megvalósította szavát, amelyet mondott és fölkeltem és atyám, Dávid helyett és elfoglaltam Izráel trónját, amint Isten meghirdette és fölépítettem ezt a házat az Örökkévaló Izráel Istene nevének tiszteletére.


verse #21

És készítettem ott helyet a frigyszekrénynek, amelyben az Örökkévalónak szövetsége van, amelyet őseinkkel kötött, amikor kivezérelte őket Egyiptomból.

Chapters:


Books