chapter 2
És fordultunk és indultunk a sivatagba, a Sástenger felé, amint szólt hozzám az Örökkévaló és megkerültük a Széir hegységet sok időn át.
És szólt hozzám az Örökkévaló, mondván:
Elég hosszú ideig kerültétek ezt a hegységet, forduljatok észak felé.
És parancsold meg a népnek, mondván: Ti átvonultok testvéreitek, Ézsau fiainak határán, akik Széirben laknak, és ők majd félnek tőletek, de ti óvakodjatok nagyon:
ne támadjátok meg őket, mert nem adok nektek országukból egy talpalatnyi földet sem, mert örökségül adtam Ézsaunnak a Széir hegységet.
Eledelt pénzen vásároljatok tőlük és úgy egyétek; vizet is pénzen szerezzetek tőlük és úgy igyátok.
Mert az Örökkévaló, a te Istened megáldott téged kezed minden munkájában, ismerte jártadat ezen a nagy sivatagon át; immár negyven éve, hogy veled van az Örökkévaló, a te Istened, nem szenvedtél hiányt semmiben.
És elvonultunk testvéreinktől, Ézsau fiaitól, akik Széirben laknak, a síkföld útjáról Élat és Ecjón-Geber felől. És fordultunk és haladtunk Móáb sivataga felé.
És szólt az Örökkévaló hozzám: Ne szorongasd Móábot és ne támadd meg háborúval, mert nem adok neked országából birtokot, mert Lót fiainak adtam Árt birtokul.
Az Émimek laktak azelőtt benne, nagy és számos nép és magas, mint az Anákimok.
Óriásoknak tekintik őket is, mint az Anákimokat, és a móábiták Émimnek nevezik őket.
És Széirben azelőtt a Hóriták laktak, de Ézsau fiai elűzték őket, kipusztították maguk elől és letelepedtek helyükbe; amint Izráel is cselekedett az ő öröksége országával, amelyet az Örökkévaló adott nekik.
Most keljetek föl, menjetek át a Zered patakon. És átvonultunk a Zered patakon.
És az idő, mialatt eljöttünk Kádés-Barnéától, amíg átmentünk a Zered patakon, harmincnyolc esztendő volt; míg végképp kiveszett az egész nemzedék, a harcosok a táborból, amint megesküdött nekik az Örökkévaló.
Az Örökkévaló keze is ellenük volt, hogy kipusztítsa őket a táborból, amíg végük nem lett.
És történt, hogy midőn mind elpusztultak és kihaltak a harcra képesek a nép közül,
szólt hozzám az Örökkévaló mondván;
Te átvonulsz a mai napon Móáb határán Ár mellett,
és ha közeledel Ammón fiai felé, ne szorongasd és ne támadd meg őket, mert mit sem adok Ammón fiainak országából neked birtokul, mert Lót fiainak adtam birtokul.
Óriások országának tekintik azt is; óriások laktak benne azelőtt, és az Ammóniták Zamzummimnak nevezik őket.
Hatalmas és nagyszámú nép és magas, mint az Anákim; de az Örökkévaló elpusztította őket előlük, elűzték őket és letelepedtek helyükbe.
Úgy, amint Ézsau fiaival tett, akik Széirben laknak, midőn elpusztította előlük a Hórit, elűzték őket és letelepedtek helyükbe, mind e mai napig.
És az Avveusokat, akik falvakban laktak Azzáig, a Kaftórbeliek, akik kivándoroltak Kaftórból, kipusztították és letelepedtek helyükbe.
Keljetek föl immár, induljatok el és menjetek át az Arnón patakon; íme, kezedbe adtam az emóri Szihónt, Hesbón királyát és országát, kezdjed elfoglalni és támadd meg háborúval.
Ezen a napon kezdek tőled való rettegést és félelmet árasztani a népekre, akik az ég alatt laknak; amidőn hallják híredet, reszketnek és remegnek tőled.
És követeket küldtem Kedémót sivatagából Szihónhoz, Hesbón királyához, békeszavakkal, mondván:
Hadd vonuljak át országodon; mindig az országúton fogok menni, nem térek le sem jobbra, sem balra.
Eledelt pénzért adj el nekem, hogy ehessek, és vizet pénzért adj nekem, hogy ihassak, csak hadd vonuljak át gyalogszerrel,
úgy, mint Ézsau fiai tettek velem, akik Széirben laknak és a móábiták, akik Árban laknak, amíg átmegyek a Jordánon abba az országba, amelyet az Örökkévaló, a mi Istenünk ad nekünk.
De Szihón, Hesbón királya, nem akart minket átbocsátani, mert megkeményítette lelkét az Örökkévaló, a te Istened és makaccsá tette szívét, hogy kezedbe adja őt, amint látod a mai napon.
És szólt hozzám az Örökkévaló: Íme, kezdtem eléd adni Szihónt és országát, kezdd meg elfoglalni, hogy bírjad az országát.
És Szihón kivonult ellenünk, ő és egész népe harcra Jáhacba.
És az Örökkévaló, a mi Istenünk, elénk adta őt, megvertük őt és fiait és egész népét.
Bevettük összes városait abban az időben és kipusztítottunk minden várost, férfiakat és nőket és gyermekeket, nem hagytunk meg maradékot,
csak a barmokat vettük prédául magunknak és a városok zsákmányát, amelyeket elfoglaltunk.
Aróértól, amely az Arnón patak partján van, és a várostól, amely a völgyben van, egész Gileádig nem volt vár, amely túlságos magas lett volna nékünk; mind elénk adta az Örökkévaló, a mi Istenünk,
csak Ammón fiainak országához nem közeledtél; a Jabbók patak egész partjához és a hegység városaihoz és mindahhoz, amitől eltiltott az Örökkévaló, a mi Istenünk.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34