Deuteronomium

2. fejezet


Fejezetek:


1. vers

És fordultunk és indultunk a sivatagba, a Sástenger felé, amint szólt hozzám az Örökkévaló és megkerültük a Széir hegységet sok időn át.


2. vers

És szólt hozzám az Örökkévaló, mondván:


3. vers

Elég hosszú ideig kerültétek ezt a hegységet, forduljatok észak felé.


4. vers

És parancsold meg a népnek, mondván: Ti átvonultok testvéreitek, Ézsau fiainak határán, akik Széirben laknak, és ők majd félnek tőletek, de ti óvakodjatok nagyon:


5. vers

ne támadjátok meg őket, mert nem adok nektek országukból egy talpalatnyi földet sem, mert örökségül adtam Ézsaunnak a Széir hegységet.


6. vers

Eledelt pénzen vásároljatok tőlük és úgy egyétek; vizet is pénzen szerezzetek tőlük és úgy igyátok.


7. vers

Mert az Örökkévaló, a te Istened megáldott téged kezed minden munkájában, ismerte jártadat ezen a nagy sivatagon át; immár negyven éve, hogy veled van az Örökkévaló, a te Istened, nem szenvedtél hiányt semmiben.


8. vers

És elvonultunk testvéreinktől, Ézsau fiaitól, akik Széirben laknak, a síkföld útjáról Élat és Ecjón-Geber felől. És fordultunk és haladtunk Móáb sivataga felé.


9. vers

És szólt az Örökkévaló hozzám: Ne szorongasd Móábot és ne támadd meg háborúval, mert nem adok neked országából birtokot, mert Lót fiainak adtam Árt birtokul.


10. vers

Az Émimek laktak azelőtt benne, nagy és számos nép és magas, mint az Anákimok.


11. vers

Óriásoknak tekintik őket is, mint az Anákimokat, és a móábiták Émimnek nevezik őket.


12. vers

És Széirben azelőtt a Hóriták laktak, de Ézsau fiai elűzték őket, kipusztították maguk elől és letelepedtek helyükbe; amint Izráel is cselekedett az ő öröksége országával, amelyet az Örökkévaló adott nekik.


13. vers

Most keljetek föl, menjetek át a Zered patakon. És átvonultunk a Zered patakon.


14. vers

És az idő, mialatt eljöttünk Kádés-Barnéától, amíg átmentünk a Zered patakon, harmincnyolc esztendő volt; míg végképp kiveszett az egész nemzedék, a harcosok a táborból, amint megesküdött nekik az Örökkévaló.


15. vers

Az Örökkévaló keze is ellenük volt, hogy kipusztítsa őket a táborból, amíg végük nem lett.


16. vers

És történt, hogy midőn mind elpusztultak és kihaltak a harcra képesek a nép közül,


17. vers

szólt hozzám az Örökkévaló mondván;


18. vers

Te átvonulsz a mai napon Móáb határán Ár mellett,


19. vers

és ha közeledel Ammón fiai felé, ne szorongasd és ne támadd meg őket, mert mit sem adok Ammón fiainak országából neked birtokul, mert Lót fiainak adtam birtokul.


20. vers

Óriások országának tekintik azt is; óriások laktak benne azelőtt, és az Ammóniták Zamzummimnak nevezik őket.


21. vers

Hatalmas és nagyszámú nép és magas, mint az Anákim; de az Örökkévaló elpusztította őket előlük, elűzték őket és letelepedtek helyükbe.


22. vers

Úgy, amint Ézsau fiaival tett, akik Széirben laknak, midőn elpusztította előlük a Hórit, elűzték őket és letelepedtek helyükbe, mind e mai napig.


23. vers

És az Avveusokat, akik falvakban laktak Azzáig, a Kaftórbeliek, akik kivándoroltak Kaftórból, kipusztították és letelepedtek helyükbe.


24. vers

Keljetek föl immár, induljatok el és menjetek át az Arnón patakon; íme, kezedbe adtam az emóri Szihónt, Hesbón királyát és országát, kezdjed elfoglalni és támadd meg háborúval.


25. vers

Ezen a napon kezdek tőled való rettegést és félelmet árasztani a népekre, akik az ég alatt laknak; amidőn hallják híredet, reszketnek és remegnek tőled.


26. vers

És követeket küldtem Kedémót sivatagából Szihónhoz, Hesbón királyához, békeszavakkal, mondván:


27. vers

Hadd vonuljak át országodon; mindig az országúton fogok menni, nem térek le sem jobbra, sem balra.


28. vers

Eledelt pénzért adj el nekem, hogy ehessek, és vizet pénzért adj nekem, hogy ihassak, csak hadd vonuljak át gyalogszerrel,


29. vers

úgy, mint Ézsau fiai tettek velem, akik Széirben laknak és a móábiták, akik Árban laknak, amíg átmegyek a Jordánon abba az országba, amelyet az Örökkévaló, a mi Istenünk ad nekünk.


30. vers

De Szihón, Hesbón királya, nem akart minket átbocsátani, mert megkeményítette lelkét az Örökkévaló, a te Istened és makaccsá tette szívét, hogy kezedbe adja őt, amint látod a mai napon.


31. vers

És szólt hozzám az Örökkévaló: Íme, kezdtem eléd adni Szihónt és országát, kezdd meg elfoglalni, hogy bírjad az országát.


32. vers

És Szihón kivonult ellenünk, ő és egész népe harcra Jáhacba.


33. vers

És az Örökkévaló, a mi Istenünk, elénk adta őt, megvertük őt és fiait és egész népét.


34. vers

Bevettük összes városait abban az időben és kipusztítottunk minden várost, férfiakat és nőket és gyermekeket, nem hagytunk meg maradékot,


35. vers

csak a barmokat vettük prédául magunknak és a városok zsákmányát, amelyeket elfoglaltunk.


36. vers

Aróértól, amely az Arnón patak partján van, és a várostól, amely a völgyben van, egész Gileádig nem volt vár, amely túlságos magas lett volna nékünk; mind elénk adta az Örökkévaló, a mi Istenünk,


37. vers

csak Ammón fiainak országához nem közeledtél; a Jabbók patak egész partjához és a hegység városaihoz és mindahhoz, amitől eltiltott az Örökkévaló, a mi Istenünk.

Fejezetek:


Könyvek