Deuteronomium

chapter 33


Chapters:


verse #1

És ez az áldás, amellyel megáldotta Mózes, az Isten embere, Izráel fiait halála előtt.


verse #2

És szólt:
Az Örökkévaló a Szinajról jött,
És fölsugárzott feléjük Széir tájáról,
Felragyogott Párán hegye felől
És feljött a szentség tízezrei közül,
Jobbjában lángtörvénnyel számukra.


verse #3

Kedveli a népeket,
Minden szentjei a Te kezedben vannak.
És azok leborulnak lábaidnál,
Átvesznek igéidből.


verse #4

A Törvény ez, mit Mózes parancsolt nekünk,
Örökségül Jákób gyülekezetének.


verse #5

És király lett Jesúrúnban,
Midőn összegyűltek a nép fejedelmei,
Együtt Izráel összes törzsei.


verse #6

Éljen Reúbén és meg ne haljon és ne legyen embereinek száma csekély.


verse #7

És ezt Jehúdáról: És szólt: Halljad, Örökkévaló, Jehúda szavát és vidd őt népéhez; bár karja küzd magáért, Te légy segítségül támadói ellen.


verse #8

És Léviről mondta: Tummimod és Úrimod kegyes férfiúdat illeti, akit megkísértettél Masszában, akivel pörbe szálltál Meriba vizénél.


verse #9

Aki azt mondja atyjáról és anyjáról: nem láttam őt soha, aki nem ismerte testvéreit és fiairól nem vett tudomást, hanem megőrzik igédet és óvják szövetségedet.


verse #10

Tanítják törvényeidet Jákóbnak és tanodat Izráelnek; füstölőszert helyeznek színed elé és teljes égőáldozatot oltárodra.


verse #11

Áldd meg, Örökkévaló, az ő erejét és keze művét fogadd kegyesen; zúzd derékon azokat, akik ellene támadnak és akik gyűlölik, fel ne kelhessenek!


verse #12

Benjáminról mondta: Az Örökkévaló kedveltje, biztonságban lakozik mellette; oltalmával fedezi minden időben, míg vállai között otthont talál.


verse #13

És Józsefről mondta: Az Örökkévalótól áldott az ő országa az ég édes nedűjével, a harmattal és az alant elterülő mélység árjával.


verse #14

És a nap érlelte ízes gyümölccsel és a holdfénytől sarjadó zamatos terméssel.


verse #15

És az ős bércek ormairól az örök halmok zamatos kincsével.


verse #16

És a földnek édes drágaságaival és bőségével, és a Csipkebokorban Lakozónak kegyével szálljon József fejére, a testvérei között koszorúzottnak feje tetejére.


verse #17

Elsőszülött tulka csupa méltóság, bölényszarvak az ő szarvai, velük népeket öklel, mind együtt a föld széléig; ezek Efráim tízezrei és ezek Menassé ezrei.


verse #18

És Zebúlonról mondta: Örvendezz Zebúlon kimeneteledkor és Jisszákár sátraidban.


verse #19

A népeket a hegyre hívják, ott áldoznak igaz áldozatokat, mert a tengerek bőségét szívják és a fövénynek lappangó kincseit.


verse #20

És Gádról mondta: Áldott legyen, aki kitágította Gád határát! Oroszlánként tanyázik és széttépi a kart és a koponyát!


verse #21

A földnek elejét nézte ki magának, mert ott van elrejtve a törvényhozó örök helyrésze; és vonult a nép fejeivel, az Örökkévaló igazságát végrehajtotta és törvénytevését Izráellel,


verse #22

És Dánról mondta: Dán ifjú oroszlán, amely előtör a Básánból.


verse #23

És Naftáliról mondta: Naftáli jóllakva a kegyelemmel és telve az Örökkévaló áldásával, a tengert és a déli tájt vedd birtokodba.


verse #24

És Ásérről mondta: Áldott a fiúk közül Ásér, legyen kedveltje testvéreinek és fürössze olajban lábát.


verse #25

Vas és érc legyen a te lábad sarúja és ameddig napjaid, tartson ki erőd.


verse #26

Nincsen olyan, mint az Isten, ó Jesúrún, aki az egeken száguld segítségedre és fönségében a fellegeken.


verse #27

Menedék az örök Isten és alulról látható örökké tartó karja, elűzte előled az ellenséget és mondta: pusztítsd el azt!


verse #28

Így lakott Izráel biztonságban, egymagában Jákób kútfeje, a gabona és bor országában, amelynek ege is harmatot csepegtet.


verse #29

Boldog vagy Izráel! Ki olyan, mint te, az Örökkévalóban megváltott nép, aki segítséged pajzsa és aki fenséged kardja? Hizelegni fognak neked ellenségeid és te büszkén jársz magaslataikon.

Chapters:


Books