Jeremiás

chapter 46


Chapters:


verse #13

Az ige, amelyet az Örökkévaló Jirmeja prófétához intézett arról, hogy Nebukadrecár Babilónia királya föl fog vonulni, hogy megverje Egyiptom országát:


verse #14

Hirdessétek Egyiptomban és hallassátok Migdólban, hangoztassátok Memphiszben és Daphnéban és mondjátok: sorakozz és állj készen, mert máris kard emészti környezetedet!


verse #15

Miért sodortattak el a te legkiválóbb hőseid, hogy nem tudott megállani egy sem, mert Isten döntötte őket le!


verse #16

Egyre több lett a leroskadó; egymásra hullott az ember és szólottak: jertek, menjünk haza a mi népünkhöz, a mi országunkba a sebző kard elől!


verse #17

Kiáltozva hívják ott Fáraót, Egyiptom királyát, pusztító zűrzavar elmulasztja a kellő időt.


verse #18

Életemre! – úgymond az a király, akinek neve Örökkévaló, a Seregek Ura –, amily bizonyos, hogy a Tábor a hegyek között és a Kármel a tenger mellett van, oly bizonyos, hogy eljő!…


verse #19

Ó, Egyiptom leánya, ottan lakozó! száműzöttségbe menők holmiját, fölszerelését készítsd elő magadnak, mert Memphis pusztasággá lesz, fölgyujtják és lakatlan marad.


verse #20

Egyiptom szépséges fiatal üsző és a mészárlás már észak felől közeledik, bizton eljő.


verse #21

Zsoldosai is az ő körében olyanok, mint a hízó borjak, bizony még ezek is hátat fordítottak, futva menekültek együttesen, meg sem állottak, mert balvégzetük napja eljött rájuk, a leszámolás időszaka.


verse #22

Az ő hangja mint egy kígyó siklik, tömegek vonulnak föl, fejszékkel jönnek ellene, mint az erdőirtók.


verse #23

Ki fogják irtani erdejét, úgymond az Örökkévaló, mert nincs se szeri, se száma, többen vannak, mint a sáskák és nem lehet őket megszámlálni.


verse #24

Egyiptom lánya szégyent vallott, az északi nép kezébe jutott.


verse #25

Így szól az Örökkévaló a Seregek Ura, Izráel Istene: Íme, én megbüntetem Ámont, aki Nó-ból való és Fáraót és Egyiptomot és isteneit és királyait; Fáraót is a benne bízókkal együtt.


verse #26

És kiszolgáltatom azoknak a kezébe, akik életére törnek, Nebukadrecár, Babilónia királyának és szolgáinak kezébe. Azután (Egyiptom) újra lakottá válik, mint az előző időben, úgymond az Örökkévaló.


verse #27

Te pedig ne félj, szolgám Jákób, ne remegj Izráel, mert én a messzeségből visszasegítelek téged és ivadékaidat fogságuk országából és hazatér Jákób, pihenni fog és biztonságban lesz és nem lesz, aki fölriassza.


verse #28

Ne félj tehát szolgám Jákób, úgymond az Örökkévaló, mert veled vagyok Én; mert végpusztulást hozok azokra a nemzetekre, ahová téged kitaszítottalak, de nem viszlek végpusztulásba téged, csupán igaz ítélet szerint fenyítelek, de teljesen ki nem irtalak soha.

Chapters:


Books