capitolul 12
És szólt Sámuel Izráelhez: Íme, én hallgattam hangotokra mindabban, amit mondtatok nekem és királyt helyeztem fölétek.
És most íme a király itt jár-kel előttetek, én pedig megöregedtem és aggá lettem és íme a fiaim itt vannak veletek, miután én jártam előttetek ifjúságom óta a mai napig.
Íme itt állok, tegyetek tanúságot rólam Isten előtt és fölkentje előtt; kinek a szarvasmarháját vagy szamarát vettem el magamnak, kit zsaroltam, kit nyomtam el, kinek kezéből fogadtam el vesztegetést, hogy szememet behúnyjam vele szemben, és visszatérítem nektek!
És felelték: Nem zsaroltál és nem nyomtál el minket és nem fogadtál el senkinek kezéből semmit.
És szólt hozzájuk: Isten legyen a tanú ellenetek és tanú legyen az ő felkentje a mai napon, hogy nem találtatok kezemben semmit! És szólott: Legyen tanú!
És szólt Sámuel a néphez: Az Örökkévaló, aki teremtette Mózest és Áront, aki fölhozta apáitokat Egyiptom országából!
És most álljatok elém, hadd szálljak ítéletbe véletek az Örökkévaló előtt az Örökkévaló minden igazságáról, ami jót tett veletek és őseitekkel.
Midőn Jákób Egyiptomba jött, apáitok följajdultak az Örökkévalóhoz és az Örökkévaló küldötte Mózest és Áront és kivezérelték őseiteket Egyiptomból és letelepítették őket ezen a helyen.
De megfeledkeztek az Örökkévaló Istenükről, és ő kiszolgáltatta őket Sziszrának, Hácor hadvezérének kezébe és a filiszteusok kezébe és Móáb királyának a kezébe és ezek hadat viseltek ellenük.
És följajdultak az Örökkévalóhoz és szóltak: Vétkeztünk, mert elhagytuk az Örökkévalót és imádtuk a Báalokat és Astartékat; ó, ments meg most minket ellenségeink hatalmából és Téged fogunk szolgálni.
És az Örökkévaló Isten küldte Jerubbáalt, Bedánt, Jiftáhot és Sámuelt és megmentett benneteket ellenségeitek kezéből köröskörül és biztonságban lakoztok.
És midőn láttátok, hogy Náhás, Ammón fiainak királya ellenetek indul, így szóltatok hozzám: Nem! ezentúl király uralkodjon fölöttünk, holott az Örökkévaló a ti Istenetek volt a ti királyotok.
Most tehát, íme itt van a király, akit választottatok, akit kértetek és íme adott az Örökkévaló fölétek királyt.
Ha félitek az Örökkévalót, ha szolgáljátok Őt, hallgattok hangjára és nem szegitek meg az Örökkévaló parancsát, akkor ti is meg a király is, aki uralkodik fölöttetek, követni fogjátok az Örökkévalót, a ti Istenteket.
De ha nem hallgattok az Örökkévaló hangjára és megszegitek az Örökkévaló parancsolatját, akkor rajtatok lesz az Örökkévaló keze, amint volt őseiteken.
Most tehát álljatok meg és lássátok azt a nagy eseményt, amit az Örökkévaló végez szemetek láttára.
Nem búzaaratás napja van ma? Kiáltani fogok az Örökkévalóhoz és Ő adni fog mennydörgést és záporesőt; erről tudjátok meg és lássátok be, hogy nagy a ti gonoszságtok, amit végbe vittetek az Örökkévaló szeme előtt, midőn királyt kértetek magatoknak.
És imádkozott Sámuel az Örökkévalóhoz és az Örökkévaló adott mennydörgést és záporesőt azon a napon s félelem fogta el az egész népet az Örökkévaló és Sámuel előtt.
És szólt az egész nép Sámuelhez: Könyörögj a te szolgáidért Örökkévaló Istenedhez, hogy ne haljunk meg, mivel bűneinket tetéztük azzal, hogy kértünk magunknak királyt.
És felelt Sámuel az egész népnek: Ne féljetek, bár elkövettétek mind e rosszat; csak el ne tántorodjatok az Örökkévalónak nyomából és szolgáljátok az Örökkévalót egész szívetekkel;
és el ne pártoljatok Tőle üres hiúságok után, amelyek nem hoznak sem hasznot, sem menekülést, mert hívságosak ők.
Hiszen nem hagyja el az Örökkévaló az Ő népét az Ő nagy Neve miatt, mert elhatározta az Úr, hogy néppé nevel a maga számára benneteket.