Sámuel első könyve

capitolul 15


Capitole:

11 12 15 20


versetul 1

És szólt Sámuel Saulhoz: Engem küldött az Örökkévaló, hogy fölkenjelek téged királlyá népe, Izráel fölé, most tehát hallgass az Örökkévaló szavainak hangjára.


versetul 2

Így szól az Örökkévaló, a Seregek Ura: Számon vettem, amit Amálék cselekedett Izráellel, amit művelt vele az úton, midőn fölvonult Egyiptomból.


versetul 3

Azért most menj és győzd le Amáléket és pusztítsátok el mindazt, ami az övé, ne kíméld, hanem öld meg! Ha férfi vagy nő, gyermek vagy kisded, barom vagy bárány, teve vagy szamár.


versetul 4

És Saul összehívta a népet és Teláimban megszámlálta őket, kétszázezer gyalogos és azonkívül tízezer júdabeli.


versetul 5

És elérkezett Saul Amálék városához és megkezdte az ellenségeskedést a völgyben,


versetul 6

és üzent Saul a kénita nemzetségnek: Menjetek, távozzatok, vonuljatok le az amálékiták közül, mert különben kénytelen lennék téged is vele együtt elpusztítani, holott te szeretetet gyakoroltál Izráel fiaival, midőn fölvonultak Egyiptomból. Erre a kénita elhúzódott Amálék területéről.


versetul 7

És Saul megverte Amáléket, üldözte Havilától Súr vidékéig, amely Egyiptom előtt van.


versetul 8

És elfogta Agagot, Amálék királyát élve és egész hadát elpusztította kardéllel.


versetul 9

És Saul és a nép megszánta Agagot és a juhnak és szarvasmarhának legjavát, a kétéveseket, a kövér juhokat és mindazt, ami jó és nem akarták elpusztítani, ellenben mind a silány és hitvány jószágot elpusztították.


versetul 10

Erre volt az Örökkévaló szava Sámuelhez következőkép:


versetul 11

Megbántam, hogy királlyá tettem Sault, mert visszafordult nyomdokomból és szavaimat nem teljesítette. Ez nagyon fájt Sámuelnek és esdekelt az Örökkévalóhoz egész éjjelen át.


versetul 12

Korán reggel azonban elment Sámuel Saul elé és hírül adták Sámuelnek, mondván: Saul már elment Kármel felé és íme már emlékjelet állít magának, és (Sámuel) megfordult, továbbvonult és lement Gilgálba.


versetul 13

És elment Sámuel Saulhoz és szólt hozzá Saul: Légy te áldva az Örökkévaló előtt; beteljesítettem az Örökkévaló szavát.


versetul 14

És szólt Sámuel: És mit jelent a juhok hangja, amelyet hallok fülemmel és a szarvasmarhák hangja, amelyet szintén hallok?


versetul 15

És felelt Saul: Az amálékitáktól hozták el, mivelhogy a nép sajnálta a juhok és barmok legjavát, azért, hogy áldozatot mutassunk be az Örökkévalónak, a te Istenednek, a többit azonban elpusztítottuk.


versetul 16

És szólt Sámuel Saulhoz: Hagyd abba, hadd mondom meg neked, mit szólt hozzám az Örökkévaló az éjjel. És (Saul) felelt: Beszélj!


versetul 17

És szólt Sámuel: Nemde, ha kicsiny vagy is a saját szemedben, mégis Izráel törzseinek feje vagy és az Örökkévaló fölkent téged királlyá Izráel fölött,


versetul 18

és az Örökkévaló küldött téged megjelölt úton és mondta: Menj, pusztítsd el a vétkezőket, Amálékot, viselj hadat ellene, míg megsemmisíted őket.


versetul 19

Miért nem hallgattál az Örökkévaló hangjára, hanem lecsaptál a zsákmányra és helytelenül cselekedtél Isten szeme előtt.


versetul 20

És válaszolt Saul Sámuelnek: Én hallgattam az Örökkévaló hangjára és mentem az úton, amelyre az Örökkévaló küldött és elhoztam Agagot, Amálék királyát, és Amálékot elpusztítottam.


versetul 21

De a nép vett a zsákmányból juhot és szarvasmarhát, az elpusztításra szánt tilalmas dolgok javát, hogy áldozatot mutasson be Örökkévaló Istenednek Gilgálban.


versetul 22

És szólt Sámuel: Vajjon lehet-e olyan kedves Isten előtt az égő- és vágóáldozat, mint az Örökkévaló szavának meghallgatása? Íme, az engedelmesség jobb az áldozatnál és a meghallgatás többet ér, mint az áldozati kosok hája,


versetul 23

mert az engedetlenség olyan, mint a varázslás bűne (és az ellenszegülés olyan, mint a teráfim imádása). Mivelhogy te Isten szavát megvetetted, ő is megvet téged, hogy ne légy király.


versetul 24

És szólt Saul Sámuelhez: Vétkeztem, hogy megszegtem az Örökkévaló parancsát és a te szavadat, mert féltem a néptől és hallgattam hangjukra,


versetul 25

azért bocsásd meg bűnömet és térj vissza velem, hogy leboruljak az Örökkévaló előtt.


versetul 26

És felelt Sámuel Saulnak: Nem térek vissza veled, megvetetted az Örökkévaló szavát és megvetett téged az Örökkévaló, hogy ne légy többé király Izráel fölött.


versetul 27

És elfordult Sámuel, hogy távozzék és Saul megragadta a köntöse szárnyát és az elszakadt.


versetul 28

És szólt hozzá Sámuel: Letépte rólad az Örökkévaló Izráel királyságát e napon és társadnak adja majd, aki jobb náladnál.


versetul 29

És Izráelnek dicsőséges Istene nem áltat és nem változtatja meg végzését, mert nem halandó, hogy megbánja elhatározását.


versetul 30

Erre szólt Saul: Vétkeztem, de mégis add meg most nekem a tiszteletet népem vénei előtt és térj vissza velem, hogy leborulhassak Örökkévaló Istened előtt.


versetul 31

És Sámuel visszatért Saul nyomába és Saul leborult az Örökkévaló előtt.


versetul 32

És szólt Sámuel: Léptessétek elém Agagot, Amálek királyát! És Agag eléje ment vidám hangulatban és mondta Agag: Valóban már eltűnt a halál keserűsége.


versetul 33

És szólott hozzá Sámuel: Amint asszonyokat gyermekeiktől megfosztott kardod, úgy legyen az asszonyok között gyermekétől megfosztva anyád. És kettéhasította Sámuel Agagot Isten színe előtt Gilgálban.


versetul 34

És eltávozott Sámuel Rámába, Saul pedig hazament házába Gibeát Saulba.

Capitole:


Cărți