capitolul 9
Amikor Jézus beszállt a csónakba, átkelt a tengeren, és elment a városába.
Ekkor odavittek hozzá egy hordágyon fekvő béna embert. Jézus a hitük láttán ezt mondta a bénának: „Bátorság, gyermekem! A bűneid meg vannak bocsátva.”
Voltak írástudók, akik erre ezt mondták maguk közt: „Ez Istent gyalázza.”
Jézus pedig tudta, mire gondolnak, és ezt kérdezte: „Miért gondoltok magatokban gonosz dolgokat?
Például, melyik könnyebb, azt mondani, hogy »a bűneid meg vannak bocsátva«, vagy azt mondani, hogy »kelj fel, és járj!«?
De hogy megtudjátok, hogy az Emberfiának van hatalma arra, hogy megbocsásson bűnöket a földön. . .” Ekkor így szólt a bénához: „Kelj fel, fogd a hordágyadat, és menj haza!”
Az pedig felkelt, és hazament.
Amikor a sokaság látta ezt, félelem fogta el őket, és dicsőítették Istent, aki ilyen hatalmat adott egy embernek.
Amint Jézus továbbment onnan, meglátott egy Máté nevű embert, aki az adószedő helyen ült, és ezt mondta neki: „Légy a követőm!” Erre az felkelt, és követte őt.
Később, amikor Jézus és a tanítványai a házban ettek, sok adószedő meg bűnös ment oda, és együtt ettek velük.
Amikor a farizeusok ezt látták, megkérdezték a tanítványaitól: „Miért eszik a tanítótok adószedőkkel és bűnösökkel?”
Ennek hallatán Jézus ezt mondta: „Az egészségeseknek nincs szükségük orvosra, a betegeknek viszont igen.
Menjetek hát, és tanuljátok meg, mit jelent ez: »Irgalmasságot akarok, és nem áldozatot.« Mert nem azért jöttem, hogy az igazságosakat hívjam el, hanem hogy a bűnösöket.”
Akkor odamentek hozzá János tanítványai, és megkérdezték: „Miért van az, hogy mi és a farizeusok szoktunk böjtölni, de a te tanítványaid nem?”
Jézus erre ezt kérdezte tőlük: „Van okuk keseregni a vőlegény barátainak, amíg velük van a vőlegény? De jönnek majd napok, amikor elviszik tőlük a vőlegényt, és akkor majd böjtölni fognak.
Senki sem varr foltot régi felsőruhára be nem avatott anyagból, mert az új anyag összehúzná a régit, és még jobban kiszakítaná a felsőruhát.
Újbort sem tesznek régi bortömlőkbe. Ha mégis megteszik, akkor a bortömlők szétrepednek, a bor kifolyik, és a bortömlők tönkremennek. Az újbort inkább új bortömlőkbe teszik, és így mindkettő megmarad.”
Míg ő ezeket mondta nekik, egy zsinagógai vezető odament hozzá, hódolni kezdett neki, és így szólt: „A lányom most már biztosan halott, de gyere, tedd rá a kezed, és életre kel.”
Jézus akkor felkelt, és a tanítványaival együtt útnak indult a férfival.
Ekkor egy asszony, akinek már 12 éve vérfolyása volt, hátulról odament hozzá, és megérintette a felsőruhájának a rojtozatát,
mert ezt mondogatta magában: „Elég csak megérintenem a felsőruháját, és rendbe jövök.”
Jézus megfordult, és amikor észrevette őt, ezt mondta: „Bátorság, lányom! Mivel hittél, meggyógyultál.” És az asszony azonnal rendbe jött.
Mikor pedig Jézus a zsinagógai vezető házába ért, és meglátta a fuvolásokat meg a jajgató sokaságot,
ezt mondta: „Menjetek innen, mert a kislány nem halt meg, csak alszik.” Erre gúnyosan nevetni kezdtek rajta.
Amint kiküldték a sokaságot, ő bement, megfogta a kislány kezét, az pedig felkelt.
Az erről szóló hír persze elterjedt az egész környéken.
Amint Jézus továbbment onnan, két vak követte őt, és ezt kiáltották: „Könyörülj rajtunk, Dávid fia!”
Miután Jézus bement a házba, a vakok odamentek hozzá, ő pedig megkérdezte tőlük: „Elhiszitek, hogy meg tudom ezt tenni?” Így válaszoltak neki: „Igen, Uram.”
Majd megérintette a szemüket, és ezt mondta: „Legyen meg, amiben hittetek!”
Ekkor újra láttak. Aztán Jézus erélyesen megparancsolta nekik: „Vigyázzatok, senki se tudja meg ezt!”
De miután kimentek, az egész környéken beszéltek róla.
Amikor ők elmentek, odavittek hozzá egy démontól megszállt némát,
és miután kiűzte a démont, a néma beszélni kezdett. A sokaság pedig csak ámult, és ezt mondta: „Ilyet még soha nem láttak Izraelben!”
De a farizeusok ezt mondták: „A démonok uralkodójának a segítségével űzi ki a démonokat.”
És Jézus körútra indult minden városba és faluba, tanított a zsinagógáikban, hirdette a királyságról szóló jó hírt, és gyógyított mindenféle betegséget meg mindenféle fogyatékosságot.
Amikor látta a sokaságot, szánalmat érzett irántuk, mert látta, hogy elnyomják és elhanyagolják őket, és olyanok, mint a pásztor nélküli juhok.
Majd így szólt a tanítványaihoz: „Igen, az aratnivaló sok, de a munkás kevés.
Kérve kérjétek hát az aratás urát, hogy küldjön ki munkásokat, hogy begyűjtsék a termést.”
Software-ul își propune să conecteze pe toți cu textul Bibliei printr-o interfață rapid accesibilă și personalizabilă.
Numele face referire atât la conectivitate, cât și la viteză…
„Fiecare om să fie grabnic la ascultare, încet la vorbire și încet la mânie!”
Cu dragoste, Tom Károly