A Máté írása szerint való szent evangyéliom

capitolul 15


Capitole:


versetul 1

Akkor írástudók és farizeusok jőnek vala Jézushoz, Jeruzsálemből, mondván:


versetul 2

Miért hágják át a te tanítványaid a vének rendeléseit? Mert nem mossák meg a kezeiket, mikor enni akarnak.


versetul 3

Ő pedig felelvén monda nékik: Ti meg miért hágjátok át az Isten parancsolatját a ti rendeléseitek által?


versetul 4

Mert Isten parancsolta ezt, mondván: Tiszteld atyádat és anyádat, és: A ki atyját vagy anyját szidalmazza, halállal lakoljon.


versetul 5

Ti pedig ezt mondjátok: A ki atyjának vagy anyjának ezt mondja: Templomi ajándék az, a mivel megsegíthetlek, az olyan akár ne is tisztelje az ő atyját vagy anyját.


versetul 6

És erőtelenné tettétek az Isten parancsolatját a ti rendeléseitek által.


versetul 7

Képmutatók, igazán prófétált felőletek Ésaiás, mondván:


versetul 8

Ez a nép szájával közelget hozzám, és ajkával tisztel engemet; szíve pedig távol van tőlem.


versetul 9

Pedig hiába tisztelnek engem, ha oly tudományokat tanítanak, a melyek embereknek parancsolatai.


versetul 10

És előszólítván a sokaságot, monda nékik: Halljátok és értsétek meg:


versetul 11

Nem az fertőzteti meg az embert, a mi a szájon bemegy, hanem a mi kijön a szájból, az fertőzteti meg az embert.


versetul 12

Akkor hozzájárulván az ő tanítványai, mondának néki: Tudod-é, hogy a farizeusok e beszédet hallván, megbotránkoztak?


versetul 13

Ő pedig felelvén monda: Minden plánta, a melyet nem az én mennyei Atyám plántált, kitépetik.


versetul 14

Hagyjátok őket; vakoknak vak vezetői ők: ha pedig vak vezeti a vakot, mind a ketten a verembe esnek.


versetul 15

Péter pedig felelvén, monda néki: Magyarázd meg nékünk ezt a példázatot.


versetul 16

Jézus pedig monda: Ti is értelem nélkül vagytok-é még?


versetul 17

Mégsem értitek-é, hogy minden, a mi a szájon bemegy, a gyomorba jut, és az árnyékszékbe vettetik?


versetul 18

A mik pedig a szájból jőnek ki, a szívből származnak, és azok fertőztetik meg az embert.


versetul 19

Mert a szívből származnak a gonosz gondolatok, gyilkosságok, házasságtörések, paráznaságok, lopások, hamis tanubizonyságok, káromlások.


versetul 20

Ezek fertőztetik meg az embert; de a mosdatlan kézzel való evés nem fertőzteti meg az embert.


versetul 21

És elmenvén onnét Jézus, Tirus és Sidon vidékeire tére.


versetul 22

És ímé egy kananeus asszony jövén ki abból a tartományból, kiált vala néki: Uram, Dávidnak fia, könyörülj rajtam! az én leányom az ördögtől gonoszul gyötörtetik.


versetul 23

Ő pedig egy szót sem felele néki. És az ő tanítványai hozzá menvén, kérik vala őt, mondván: Bocsásd el őt, mert utánunk kiált.


versetul 24

Ő pedig felelvén, monda: Nem küldettem, csak az Izráel házának elveszett juhaihoz.


versetul 25

Az asszony pedig odaérvén, leborula előtte, mondván: Uram, légy segítségül nékem!


versetul 26

Ő pedig felelvén, monda: Nem jó a fiak kenyerét elvenni, és az ebeknek vetni.


versetul 27

Az pedig monda: Úgy van, Uram; de hiszen az ebek is esznek a morzsalékokból, a mik az ő uroknak asztaláról aláhullanak.


versetul 28

Ekkor felelvén Jézus, monda néki: Óh asszony, nagy a te hited! Legyen néked a te akaratod szerint. És meggyógyula az ő leánya attól a pillanattól fogva.


versetul 29

És onnét távozva, méne Jézus a Galilea tengere mellé; és felmenvén a hegyre, ott leüle.


versetul 30

És nagy sokaság megy vala hozzá, vivén magokkal sántákat, vakokat, némákat, csonkákat és sok egyebeket, és odahelyezék őket a Jézus lábai elé; és meggyógyítá őket,


versetul 31

Úgy hogy a sokaság álmélkodik vala, látván, hogy a némák beszélnek, a csonkák megépülnek, a sánták járnak, a vakok látnak: és dicsőíték Izráel Istenét.


versetul 32

Jézus pedig előszólítván az ő tanítványait, monda: Szánakozom e sokaságon, mert három napja immár, hogy velem vannak, és nincs mit enniök. Éhen pedig nem akarom őket elbocsátani, hogy valamiképen ki ne dőljenek az úton.


versetul 33

És mondának néki az ő tanítványai: Honnét volna e pusztában annyi kenyerünk, hogy megelégítsünk ily nagy sokaságot?


versetul 34

És monda nékik Jézus: Hány kenyeretek van? Ők pedig mondának: Hét, és néhány halunk.


versetul 35

És parancsolá a sokaságnak, hogy telepedjenek le a földön.


versetul 36

És vevén a hét kenyeret és a halakat, és hálákat adván, megtöré, és adá az ő tanítványainak, a tanítványok pedig a sokaságnak.


versetul 37

És mindnyájan evének, és megelégedének; és fölszedék a maradék darabokat hét teli kosárral.


versetul 38

A kik pedig ettek vala, négyezeren valának férfiak, asszonyokon és gyermekeken kívül.


versetul 39

És elbocsátván a sokaságot, beszálla a hajóba, és elméne Magdala határaiba.

Capitole:


Cărți