A Máté írása szerint való szent evangyéliom

capitolul 9


Capitole:


versetul 1

És hajóra szállva átkele, és méne a maga városába.


versetul 2

És ímé hoznak vala hozzá egy ágyban fekvő gutaütött embert. És látva Jézus azoknak hitét, monda a gutaütöttnek: Bízzál fiam! Megbocsáttattak néked a te bűneid.


versetul 3

És ímé némelyek az írástudók közül mondának magukban: Ez káromlást szól.


versetul 4

És Jézus, látva az ő gondolataikat, monda: Miért gondoltok gonoszt a ti szívetekben?


versetul 5

Mert mi könnyebb, ezt mondani-é: Megbocsáttattak néked a te bűneid; vagy ezt mondani: Kelj föl és járj?


versetul 6

Hogy pedig megtudjátok, hogy az ember Fiának van hatalma a földön a bűnöket megbocsátani (ekkor monda a gutaütöttnek): Kelj föl, vedd a te ágyadat, és eredj haza.


versetul 7

És az felkelvén, haza méne.


versetul 8

A sokaság pedig ezt látván, elálmélkodék, és dicsőíté az Istent, hogy ilyen hatalmat adott az embereknek.


versetul 9

És mikor Jézus onnét tovább méne, láta egy embert ülni a vámszedő helyen a kinek Máté volt a neve, és monda néki: Kövess engem! És az felkelvén, követé őt.


versetul 10

És lőn, a mikor ő letelepedék a házban, ímé sok vámszedő és bűnös jött oda és letelepedtek Jézussal és az ő tanítványaival az asztalhoz.


versetul 11

És látva ezt a farizeusok, mondának az ő tanítványainak: Miért eszik ez a ti Mesteretek a vámszedőkkel és bűnösökkel együtt?


versetul 12

Jézus pedig ezt hallván, monda nékik: Nem az egészségeseknek van szüksége orvosra, hanem a betegeknek.


versetul 13

Elmenvén pedig tanuljátok meg, mi az: Irgalmasságot akarok és nem áldozatot. Mert nem az igazakat hivogatni jöttem, hanem a bűnösöket a megtérésre.


versetul 14

Akkor a János tanítványai jövének hozzá, mondván: Miért hogy mi és a farizeusok sokat bőjtölünk, a te tanítványaid pedig nem bőjtölnek?


versetul 15

És monda nékik Jézus: Vajjon szomorkodhatik-é a násznép a míg velök van a vőlegény? de eljőnek a napok, a mikor elvétetik tőlök a vőlegény, és akkor bőjtölni fognak.


versetul 16

Senki sem vet pedig új posztóból foltot az ócska ruhára; mert a mi azt kitoldaná, még elszakít a ruhából és nagyobb szakadás lesz.


versetul 17

Új bort sem töltenek ó tömlőkbe; máskülönben a tömlők szétszakadoznak, és a bor kiömöl, a tömlők is elvesznek; hanem az új bort új tömlőkbe töltik, és mindkettő megmarad.


versetul 18

Mikor ezeket mondá nékik, ímé egy főember eljövén leborula előtte, mondván: Az én leányom épen most halt meg; de jer, vesd reá kezedet, és megelevenedik.


versetul 19

És felkelvén Jézus követé őt tanítványaival együtt.


versetul 20

És ímé, egy asszony, a ki tizenkét év óta vérfolyásban szenved vala, hozzájárulván hátulról, illeté az ő ruhájának szegélyét.


versetul 21

Mert ezt mondja vala magában: Ha csak ruháját illetem is, meggyógyulok.


versetul 22

Jézus pedig megfordulván és reá tekintvén, monda: Bízzál leányom; a te hited megtartott téged. És meggyógyult az asszony abban az órában.


versetul 23

És Jézus a főember házához érvén, látván a sípolókat és a tolongó sokaságot,


versetul 24

Monda nékik: Menjetek el innen, mert a leányzó nem halt meg, hanem aluszik. És kinevették őt.


versetul 25

Mikor pedig a sokaság eltávolíttaték, bemenvén, megfogá annak kezét, és a leányzó felkelt.


versetul 26

És elterjede ez a hír abban az egész tartományban.


versetul 27

És mikor Jézus tovább ment onnét, két vak követé őt, kiáltozva és ezt mondva: Könyörülj rajtunk, Dávidnak fia!


versetul 28

Mikor pedig beméne a házba, oda menének hozzá a vakok, és monda nékik Jézus: Hiszitek-é, hogy én azt megcselekedhetem? Mondának néki: Igen, Uram.


versetul 29

Akkor illeté az ő szemeiket, mondván: Legyen néktek a ti hitetek szerint.


versetul 30

És megnyilatkozának azoknak szemei; és rájok parancsola Jézus, mondván: Meglássátok, senki meg ne tudja!


versetul 31

Azok pedig kimenvén, elterjeszték az ő hírét abban az egész tartományban.


versetul 32

Mikor pedig azok elmentek vala, ímé egy ördöngős néma embert hozának néki.


versetul 33

És az ördögöt kiűzvén, megszólalt a néma; és a sokaság csudálkozik vala, mondván: Soha nem láttak ilyet Izráelben!


versetul 34

A farizeusok pedig ezt mondják vala: Az ördögök fejedelme által űzi ki az ördögöket.


versetul 35

És körüljárja vala Jézus a városokat mind, és a falvakat, tanítván azoknak zsinagógáiban, és hirdetvén az Isten országának evangyéliomát, és gyógyítván mindenféle betegséget és mindenféle erőtelenséget a nép között.


versetul 36

Mikor pedig látta vala a sokaságot, könyörületességre indula rajtok, mert el voltak gyötörve és szétszórva, mint a pásztor nélkül való juhok.


versetul 37

Akkor monda az ő tanítványainak: Az aratni való sok, de a munkás kevés.


versetul 38

Kérjétek azért az aratásnak Urát, hogy küldjön munkásokat az ő aratásába.

Capitole:


Cărți