A Máté írása szerint való szent evangyéliom

capitolul 22


Capitole:


versetul 1

És megszólalván Jézus, ismét példázatokban beszél vala nékik, mondván:


versetul 2

Hasonlatos a mennyeknek országa a királyhoz, a ki az ő fiának menyegzőt szerze.


versetul 3

És elküldé szolgáit, hogy meghívják azokat, a kik a menyegzőre hivatalosak valának; de nem akarnak vala eljőni.


versetul 4

Ismét külde más szolgákat, mondván: Mondjátok meg a hivatalosoknak: Ímé, ebédemet elkészítettem, tulkaim és hízlalt állataim levágva vannak, és kész minden; jertek el a menyegzőre.


versetul 5

De azok nem törődvén vele, elmenének, az egyik a maga szántóföldjére, a másik a maga kereskedésébe;


versetul 6

A többiek pedig megfogván az ő szolgáit, bántalmazák és megölék őket.


versetul 7

Meghallván pedig ezt a király, megharaguvék, és elküldvén hadait, azokat a gyilkosokat elveszté, és azoknak városait fölégeté.


versetul 8

Akkor monda az ő szolgáinak: A menyegző ugyan készen van, de a hivatalosok nem valának méltók.


versetul 9

Menjetek azért a keresztútakra, és a kiket csak találtok, hívjátok be a menyegzőbe.


versetul 10

És kimenvén azok a szolgák az útakra, begyűjték mind a kiket csak találtak vala, jókat és gonoszokat egyaránt. És megtelék a menyegző vendégekkel.


versetul 11

Bemenvén pedig a király, hogy megtekintse a vendégeket, láta ott egy embert, a kinek nem vala menyegzői ruhája.


versetul 12

És monda néki: Barátom, mi módon jöttél ide, holott nincsen menyegzői ruhád? Az pedig hallgata.


versetul 13

Akkor monda a király a szolgáknak: Kötözzétek meg a lábait és kezeit, és vigyétek és vessétek őt a külső sötétségre; ott lészen sírás és fogcsikorgatás.


versetul 14

Mert sokan vannak a hivatalosok, de kevesen a választottak.


versetul 15

Ekkor a farizeusok elmenvén, tanácsot tartának, hogy szóval ejtsék őt tőrbe.


versetul 16

És elküldék hozzá tanítványaikat a Heródes pártiakkal, a kik ezt mondják vala: Mester, tudjuk, hogy igaz vagy és az Isten útját igazán tanítod, és nem törődöl senkivel, mert embereknek személyére nem nézel.


versetul 17

Mondd meg azért nékünk, mit gondolsz: Szabad-é a császárnak adót fizetnünk, vagy nem?


versetul 18

Jézus pedig ismervén az ő álnokságukat, monda: Mit kisértgettek engem, képmutatók?


versetul 19

Mutassátok nékem az adópénzt. Azok pedig oda vivének néki egy dénárt.


versetul 20

És monda nékik: Kié ez a kép, és a felírás?


versetul 21

Mondának néki: A császáré. Akkor monda nékik: Adjátok meg azért a mi a császáré a császárnak; és a mi az Istené, az Istennek.


versetul 22

És ezt hallván, elcsodálkozának; és ott hagyván őt, elmenének.


versetul 23

Ugyanazon a napon menének hozzá a sadduczeusok, a kik a feltámadást tagadják, és megkérdezék őt,


versetul 24

Mondván: Mester, Mózes azt mondotta: Ha valaki magzatok nélkül hal meg, annak testvére vegye el annak feleségét, és támaszszon magot testvérének.


versetul 25

Vala pedig minálunk hét testvér: és az első feleséget vevén, meghala; és mivelhogy nem vala magzata, feleségét a testvérére hagyá;


versetul 26

Hasonlóképen a második is, a harmadik is, mind hetediglen.


versetul 27

Legutoljára pedig az asszony is meghala.


versetul 28

A feltámadáskor azért a hét közül melyiké lesz az asszony? Mert mindeniké vala.


versetul 29

Jézus pedig felelvén, monda nékik: Tévelyegtek, mivelhogy nem ismeritek sem az írásokat, sem az Istennek hatalmát.


versetul 30

Mert a feltámadáskor sem nem házasodnak, sem férjhez nem mennek, hanem olyanok lesznek, mint az Isten angyalai a mennyben.


versetul 31

A halottak feltámadása felől pedig nem olvastátok-é, a mit az Isten mondott néktek, így szólván:


versetul 32

Én vagyok az Ábrahám Istene, és az Izsák Istene, és a Jákób Istene; az Isten nem holtaknak, hanem élőknek Istene.


versetul 33

És a sokaság ezt hallván, csodálkozék az ő tudományán.


versetul 34

A farizeusok pedig, hallván, hogy a sadduczeusokat elnémította vala, egybegyűlének;


versetul 35

És megkérdé őt közülök egy törvénytudó, kisértvén őt, és mondván:


versetul 36

Mester, melyik a nagy parancsolat a törvényben?


versetul 37

Jézus pedig monda néki: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből.


versetul 38

Ez az első és nagy parancsolat.


versetul 39

A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat.


versetul 40

E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták.


versetul 41

Mikor pedig a farizeusok összegyülekezének, kérdezé őket Jézus,


versetul 42

Mondván: Miképen vélekedtek ti a Krisztus felől? kinek a fia? Mondának néki: A Dávidé.


versetul 43

Monda nékik: Miképen hívja tehát őt Dávid lélekben Urának, ezt mondván:


versetul 44

Monda az Úr az én Uramnak: Ülj az én jobb kezem felől, míglen vetem a te ellenségeidet a te lábaid alá zsámolyul.


versetul 45

Ha tehát Dávid Urának hívja őt, mi módon fia?


versetul 46

És senki egy szót sem felelhet vala néki; sem pedig nem meri vala őt e naptól fogva többé senki megkérdezni.

Capitole:


Cărți