Apostolok cselekedetei
capítulo 22
verso 1
„Férfiak, testvéreim és atyák! Hallgassátok meg, halljátok meg most hozzátok intézendő védekezésemet.”
verso 2
Mikor azok meghallották, hogy héber nyelven szól hozzájuk, még jobban lecsillapodtak. Ekkor így szólott:
verso 3
„Én zsidó ember vagyok, a ciliciai Tárzusban születtem, de ebben a városban nevelkedtem fel Gamáliel lábánál, az atyai törvény pontos betartásában, Istenért buzgó voltam, mint ahogy ti mindnyájan vagytok ma.
verso 4
Ezt az utat halálra üldöztem, megkötöztettem, börtönbe juttattam férfiakat is, nőket is,
verso 5
ahogy azt a főpap is tanúsíthatja és a vének egész tanácsa. Miután tőlük leveleket is kaptam a testvérekhez, Damaszkuszba utaztam, hogy onnan foglyokat hozzak Jeruzsálembe, hogy megfenyítsék őket.
verso 6
De utazás közben, mikor már közel voltam Damaszkuszhoz, déltájban az történt velem, hogy az égből hirtelen villámló nagy fényt láttam magam körül,
verso 7
leestem a földre és hallottam, ahogy egy hang megszólított: Saul, Saul, miért üldözöl?
verso 8
Megkérdeztem: Ki vagy Uram? Az így felelt: Én vagyok a názáreti Jézus, akit te üldözöl.
verso 9
Azok, akik velem voltak, látták a fényt, de a velem beszélő hangot nem hallották.
verso 10
Mit cselekedjem, Uram? – kérdeztem, mire az Úr így felelt nekem: Kelj fel, utazzál Damaszkuszba, ott majd mindenfelől tudósítanak téged, amiről ez van rendelve, hogy meg kell tenned.
verso 11
Mivel pedig annak a fénynek a dicsőségétől a látásom elveszett, a velem levők a kezemet fogták meg és úgy mentem be Damaszkuszba.
verso 12
Ott hozzám jött egy bizonyos Ananiás, ki a törvény szerint élő lelkiismeretes férfiú, ki mellett az összes ott lakó zsidók tanúságot tesznek,
verso 13
mellém állott és így szólt: Saul, testvérem, tekints reám! S én abban az órában láttam őt.
verso 14
Ekkor így szólt: Atyáinknak Istene eleve kezébe vett téged, hogy megismertesse veled akaratát és megláttassa veled azt az Igazságosat, szót hallj annak szájából
verso 15
és te tanúja légy neki minden ember előtt, arról, amit láttál és hallottál.
verso 16
Azért most mit habozol még? Kelj fel, merítkezzél be, mosd le vétkeidet azzal, hogy az ő nevét segítségül hívod.
verso 17
Amikor később visszatértem Jeruzsálembe és a szent helyen imádkoztam, az történt velem, hogy önkívületbe estem,
verso 18
és megláttam őt. Ő így szólt hozzám: Siess, eredj ki gyorsan Jeruzsálemből, minthogy nem fogadják el rólam tett tanúságtételedet.
verso 19
Én azonban így szóltam: Uram, ők maguk tudják, hogy én zsinagógáról zsinagógára menve bebörtönöztettem és megverettem azokat, akik benned hittek,
verso 20
meg hogy amikor tanúdnak, Istvánnak a vére kiömlött, én is egyetértően állottam ott, s én őriztem gyilkosainak köpenyét.
verso 21
Ám ő ezt mondta nekem: Utazzál el, mert messzi nemzetekhez küldelek el téged.”
verso 22
Eddig a szóig hallgatták őt, de itt felemelték szavukat: „Veszítsd el a földről az ilyent! Mert nem való az ilyennek élnie.”
verso 23
Mikor azután azok kiáltoztak, s köpenyeiket dobálták a magosba, és a port szórták a levegőbe,
verso 24
az ezredes megparancsolta, hogy vezessék Pált be a kaszárnyába. Majd azt mondta, hogy korbáccsal vallassák ki, hogy megtudhassa, mely okból kiáltoztak úgy rá.
verso 25
Ám, amikor szíjakkal kifeszítették, Pál megkérdezte az ott álló századost: „Római polgárt szabad-e nektek ítélet nélkül megostoroznotok?”
verso 26
Ahogy a százados ezt hallotta, odament az ezredeshez és hírt adott neki: „Mit szándékozol tenni? Hiszen ez az ember római!”
verso 27
Az ezredes odament Pálhoz és megkérdezte tőle: „Mondd meg nekem, hogy római vagy-e.” Ő azt felelte: „Az vagyok.”
verso 28
„Én nagy összeg pénzzel szereztem meg ezt a polgárjogot” – mondta az ezredes, mire Pál ezt felelte: „Én meg már benne születtem.”
verso 29
Erre tüstént félreálltak tőle azok, akik vallatni készültek őt. Az ezredes pedig megijedt, hogy megtudta, hogy római, és mert megkötöztette.
verso 30
A következő napon az ezredes, mivel valami biztosat akart megtudni a felől, hogy mivel vádolják a zsidók, feloldotta Pált és megparancsolta, hogy a főpapok és az egész nagytanács gyűljenek össze, azután levezettette, és közéjük állíttatta Pált.
Libros
