⚠️ ¡Atención! Esta traducción refleja las enseñanzas de la Iglesia de los Testigos de Jehová.

Mózes negyedik könyve

capítulo 10


Capítulos:


verso 1

Jehova ezután ezt mondta Mózesnek:


verso 2

„Készíts magadnak két trombitát vert ezüstből. Ezekkel hívd össze a közösséget, és indítsd el a táborokat.


verso 3

Ha mindkettőt megfújják, akkor az egész közösség menjen hozzád a találkozás sátrának a bejáratához.


verso 4

Ha viszont csak az egyiket fújják meg, akkor csak a fejedelmek, Izrael ezreinek a vezetői menjenek oda hozzád.


verso 5

Amikor hullámzó trombitaszót fújtok, induljon el az a tábor, amelyik keletre táborozik.


verso 6

Amikor másodszor fújtok hullámzó trombitaszót, induljon el az a tábor, amelyik délre táborozik. Fújjanak hullámzó trombitaszót minden egyes alkalommal, amikor útnak indul egy-egy tábor.


verso 7

Ha a gyülekezetet hívjátok össze, fújjátok meg a trombitákat, de a trombitaszó ne legyen hullámzó.


verso 8

Áron fiai, a papok legyenek azok, akik megfújják a trombitákat, és azok használata hosszú időkre szóló rendelet legyen nektek nemzedékeken át.


verso 9

Ha hadba vonultok a földeteken az elnyomóitok ellen, akik háborgatnak benneteket, akkor fújjatok riadót a trombitákkal, és Jehova, a ti Istenetek nem fog elfelejtkezni rólatok, és megmenekültök az ellenségeitektől.


verso 10

Örömteli alkalmakkor – ünnepekkor és a hónapok elején – fújjátok meg a trombitákat égőáldozataitok és közösségi áldozataitok felett. Legyen ez emlékeztető nektek Istenetek előtt. Én vagyok Jehova, a ti Istenetek.”


verso 11

A 2. évben a 2. hónap 20. napján felemelkedett a felhő a hajlék fölül, ahol a szövetségláda volt,


verso 12

és az izraeliták útnak indultak a Sínai-pusztából abban a sorrendben, ahogy meg lett határozva. Majd a felhő megállt Párán pusztájában.


verso 13

Ez volt az első alkalom, hogy abban a sorrendben indultak el, ahogy Jehova utasította őket Mózes által.


verso 14

Elindult hát először Júda fiainak a tábora, a három törzs csapatonként. Nahson, Amminádábnak a fia volt a tábor élén.


verso 15

Issakár törzsének a csapatát Netánel, Cuárnak a fia vezette,


verso 16

Zebulon törzsének a csapatát pedig Eliáb, Hélonnak a fia.


verso 17

Amikor lebontották a hajlékot, Gerson és Mérári fiai, akik a hajlékot hordozták, útnak indultak.


verso 18

Azután Rúben fiainak a tábora indult útnak, a három törzs csapatonként. Elicúr, Sedeurnak a fia volt a tábor élén.


verso 19

Simeon törzsének a csapatát Selumiel, Curisaddainak a fia vezette,


verso 20

Gád törzsének a csapatát pedig Eliasáf, Déuelnek a fia.


verso 21

Majd a kehátiták indultak útnak, akik a szentélyhez tartozó dolgokat hordozták. Mire megérkeztek, a hajlékot már fel kellett állítani.


verso 22

Azután Efraim fiainak a tábora indult útnak, a három törzs csapatonként. Elisáma, Ammihudnak a fia volt a tábor élén.


verso 23

Manassé törzsének a csapatát Gamáliel, Pédacurnak a fia vezette,


verso 24

Benjámin törzsének a csapatát pedig Abidán, Gideóninak a fia.


verso 25

Az egész tábor utóvédjeként Dán fiainak a tábora indult útnak, a három törzs csapatonként. Ahiézer, Ammisaddainak a fia volt a tábor élén.


verso 26

Áser törzsének a csapatát Págiel, Okránnak a fia vezette,


verso 27

Naftali törzsének a csapatát pedig Ahira, Énánnak a fia.


verso 28

Mindig ilyen sorrendben indultak el az izraeliták és a csapataik.


verso 29

Mózes ekkor ezt mondta Hobábnak, aki a midiánita Réuelnek, Mózes apósának volt a fia: „Útnak indulunk arra a helyre, amelyről Jehova ezt mondta: »Nektek adom.« Gyere velünk, és mi jól bánunk veled, mert Jehova jó dolgokat ígért Izraelnek.”


verso 30

De ő ezt mondta neki: „Nem megyek, hanem visszatérek a saját földemre, a rokonaimhoz.”


verso 31

Mózes erre ezt mondta: „Kérlek, ne hagyj el minket! Te ismered a pusztát, és tudod, hogy hol táborozhatunk. Mutathatnád az utat.


verso 32

Ha eljössz velünk, akkor bármilyen áldást áraszt ránk Jehova, te is részesülsz abból.”


verso 33

Elindultak hát Jehova hegyétől, és három napig mentek. Jehova szövetségládája előttük ment, hogy pihenőhelyet keressen nekik.


verso 34

És Jehova felhője felettük volt nappal, amikor elindultak a táborhelyükről.


verso 35

Amikor csak elindultak a ládával, Mózes ezt mondta: „Kelj fel, ó, Jehova! Széledjenek szét az ellenségeid! Meneküljenek előled, akik gyűlölnek!”


verso 36

Amikor pedig megálltak a ládával, Mózes ezt mondta: „Térj vissza, ó, Jehova, Izrael megszámlálhatatlan ezreihez!”

Capítulos:


Libros