⚠️ ¡Atención! Esta traducción refleja las enseñanzas de la Iglesia de los Testigos de Jehová.
Mózes negyedik könyve
capítulo 16
verso 1
Ezután Kórah, annak a Jichárnak a fia, aki Lévi fiának, Kehátnak a fia, összefogott Dátánnal, Abirámmal (Eliáb fiaival) és Ónnal (Pélet fiával), akik egyébként Rúben fiai voltak.
verso 2
Felkeltek Mózes ellen 250 izraelita férfival együtt, akik a közösség fejedelmei voltak, tekintélyes férfiak, akiket kiválasztottak a gyülekezetből.
verso 3
Összegyűltek hát Mózes és Áron ellen, és ezt mondták nekik: „Elegünk van belőletek! Mindenki szent, az egész közösség, és Jehova közöttük van! Miért emelitek hát magatokat Jehova gyülekezete fölé?”
verso 4
Amikor Mózes ezt meghallotta, azonnal arcra borult.
verso 5
Így szólt Kórahhoz és a társaihoz: „Reggel Jehova tudatja majd, ki tartozik hozzá, ki szent, és ki járuljon elé. Az járuljon elé, akit kiválaszt.
verso 6
Tegyétek a következőt: Kórah, az összes társaddal együtt fogjatok tűztartókat,
verso 7
tegyetek azokba tüzet, és rakjatok rájuk füstölőszert Jehova előtt holnap, és akit Jehova kiválaszt, az a szent. Lévi fiai, túl messzire mentetek!”
verso 8
Mózes ezután ezt mondta Kórahnak: „Lévi fiai, kérlek, hallgassatok meg!
verso 9
Hát semmit sem jelent nektek, hogy Izrael Istene elkülönített titeket Izrael közösségéből? Hogy megengedte, hogy elé járuljatok, és Jehova hajlékánál végezzetek szolgálatot? Hogy a közösség élén állhattok, hogy szolgáljátok őket?
verso 10
Vagy az, hogy elhívott téged, hogy a közelében legyél a testvéreiddel, Lévi fiaival együtt? Most már a papi tisztségre is törekszetek?
verso 11
Ezért te és az összegyűlt társaid valójában Jehova ellen vagytok. Mert ki Áron, hogy ellene zúgolódtok?”
verso 12
Később Mózes elküldött Dátánért és Abirámért, Eliáb fiaiért, de azok ezt mondták: „Nem megyünk!
verso 13
Épp elég, hogy elhoztál minket egy tejjel és mézzel folyó földről, hogy megölj minket a pusztában! Most még magadnak akarsz minden hatalmat is?
verso 14
Nem is vittél be minket semmilyen tejjel és mézzel folyó földre, és nem adtál nekünk örökségül szántóföldet és szőlőt! Ki akarod szúrni ezeknek az embereknek a szemét? Nem megyünk!”
verso 15
Mózes erre nagyon megharagudott, és ezt mondta Jehovának: „Ne fordulj a gabonaáldozatuk felé! Egyetlen szamarat sem vettem el tőlük, és egyiküknek sem ártottam!”
verso 16
Majd Mózes ezt mondta Kórahnak: „Holnap a társaiddal együtt jelenj meg Jehova előtt! Te, ők és Áron.
verso 17
Mind a 250 férfi vegye a tűztartóját, tegyen rá füstölőszert, és mutassa be a tűztartóját Jehova előtt. Te meg Áron is mutassátok be a tűztartótokat.”
verso 18
Fogta hát mindegyikük a tűztartóját, tüzet tett rá, arra pedig füstölőszert, és Mózessel meg Áronnal együtt odaálltak a találkozás sátrának a bejáratához.
verso 19
Amikor Kórah összegyűjtötte a társait ellenük a találkozás sátrának a bejáratához, Jehova dicsősége megjelent az egész közösségnek.
verso 20
Jehova ekkor ezt mondta Mózesnek és Áronnak:
verso 21
„Váljatok külön ettől a csoporttól, hogy egy szempillantás alatt végezzek velük!”
verso 22
Erre ők arcra borultak, és ezt mondták: „Ó, Isten, aki életet adsz minden embernek! Egyetlen ember bűne miatt az egész közösségre megharagszol?”
verso 23
Jehova erre így felelt Mózesnek:
verso 24
„Mondd meg a közösségnek: »Menjetek el Kórah, Dátán és Abirám sátra körül mindenhonnan!«”
verso 25
Mózes ezután Izrael véneivel együtt odament Dátánhoz és Abirámhoz,
verso 26
és így szólt a közösséghez: „Kérlek titeket, húzódjatok félre ezeknek a gonosz embereknek a sátrától, és ne érintsetek semmit sem, ami az övék, nehogy meghaljatok a bűneik miatt.”
verso 27
Azonnal el is mentek Kórah, Dátán és Abirám sátra mellől, minden oldalról. Dátán és Abirám pedig kijöttek, és megálltak a sátruk bejárata előtt a feleségeikkel, a fiaikkal és a kisgyermekeikkel együtt.
verso 28
Mózes azután ezt mondta: „A következőkből fogjátok megtudni, hogy Jehova küldött, hogy megtegyem mindezeket, és nem a magam akaratát viszem véghez:
verso 29
Ha ezek az emberek természetes halállal halnak meg, mint minden ember, és olyan büntetést kapnak, mint mindenki más, akkor nem Jehova küldött engem.
verso 30
De ha Jehova valami rendkívülit tesz velük, ha a föld megnyílik, és mindenükkel együtt elnyeli őket, és élve kerülnek a sírba, akkor meg fogjátok tudni, hogy ezek a férfiak tiszteletlenek voltak Jehovával.”
verso 31
Amint elmondta ezeket, kettéhasadt alattuk a föld.
verso 32
Megnyílt a föld, és elnyelte őket, a háznépüket, és mindenkit, aki Kórahhoz tartozott, a vagyonukkal együtt.
verso 33
Ők és minden hozzátartozójuk élve került a sírba, és a föld betemette őket, úgyhogy meghaltak.
verso 34
A körülöttük levő izraeliták mind elfutottak az ordítozásuk miatt, és ezt mondták: „Félünk, hogy a föld minket is elnyel!”
verso 35
Ezután tűz jött ki Jehovától, és megemésztette a füstölőszert felajánló 250 férfit.
verso 36
Jehova ekkor ezt mondta Mózesnek:
verso 37
„Mondd meg Eleázárnak, Áron pap fiának, hogy vegye ki a tűzből a tűztartókat, mert szentek. Azt is mondd meg neki, hogy szórja szét a tüzet.
verso 38
Azoknak a tűztartóiból, akik az életükkel fizettek a bűnükért, készítsenek vékony fémlapokat az oltár beborítására, mert Jehova előtt mutatták be azokat, és ezért szentek lettek. Legyenek azok figyelmeztető jelek az izraelitáknak.”
verso 39
Eleázár pap pedig fogta a réz tűztartókat, amelyeket azok mutattak be, akik elégtek, és vékonyra verte a tűztartókat, hogy be lehessen borítani velük az oltárt,
verso 40
ahogy Jehova mondta neki Mózes által. Ez arra emlékeztette az izraelitákat, hogy olyan ember, aki nem jogosult rá, és nem Áron utódja, ne járuljon Jehova elé füstölőszert égetni, és hogy senki se váljon olyanná, mint Kórah és a társai.
verso 41
Az izraeliták egész közössége már másnap zúgolódni kezdett Mózes és Áron ellen, és ezt mondták: „Ti öltétek meg Jehova népét!”
verso 42
Amikor a közösség összegyűlt Mózes és Áron ellen, a találkozás sátra felé fordultak, és azt látták, hogy betakarta azt a felhő, és megjelent Jehova dicsősége.
verso 43
Mózes és Áron a találkozás sátra elé ment,
verso 45
„Álljatok félre ettől a közösségtől, hadd végezzek velük egy szempillantás alatt!” Erre ők arcra borultak.
verso 46
Mózes ekkor ezt mondta Áronnak: „Fogd a tűztartót, tegyél bele tüzet az oltárról, és tegyél rá füstölőszert. Siess! Menj a közösséghez, és végezz engesztelést értük, mert Jehova megharagudott rájuk. A csapás már megkezdődött!”
verso 47
Áron azonnal fogta a tűztartót, ahogy Mózes mondta, és futott a gyülekezet közé, mert a csapás már megkezdődött a nép között. Rátette a tűztartóra a füstölőszert, és hozzálátott, hogy engesztelést végezzen a népért.
verso 48
A halottak és az élők között állt, és a csapás végül megszűnt.
verso 49
Azokon kívül, akik Kórah miatt haltak meg, 14 700-an vesztették életüket a csapás során.
verso 50
Amikor Áron végül visszatért Mózeshez a találkozás sátrának a bejáratához, a csapás megszűnt.
Libros
