Bölcs Salamonnak példabeszédei

capítulo 23


Capítulos:


verso 1

Mikor leülsz enni az uralkodóval, szorgalmasan reá vigyázz, ki van előtted.


verso 2

És kést tégy a torkodra, ha mértékletlen vagy.


verso 3

Ne kivánd az ő csemegéit; mert ezek hazug étkek.


verso 4

Ne fáraszd magadat ebben, hogy meggazdagulj; ez ilyen testi eszességedtől szünjél meg.


verso 5

Avagy a te szemeidet veted-é arra? holott az semmi, mert olyan szárnyakat szerez magának nagy hamar, mint a saskeselyű, és az ég felé elrepül!


verso 6

Ne egyél az irígy szeműnek étkéből, és ne kivánd az ő csemegéit;


verso 7

Mert mint a ki számítgatja a falatot magában, olyan ő: egyél és igyál, azt mondja te néked; de azért nem jó akarattal van tehozzád.


verso 8

A te falatodat, a melyet megettél, kihányod; és a te ékes beszédidet csak hiába vesztegeted.


verso 9

A bolondnak hallására ne szólj; mert megútálja a te beszédidnek bölcseségét.


verso 10

Ne mozdítsd meg a régi határt, és az árváknak mezeibe ne kapj;


verso 11

Mert az ő megváltójuk erős, az forgatja az ő ügyöket ellened!


verso 12

Add a te elmédet az erkölcsi tanításra, és a te füleidet a bölcs beszédekre.


verso 13

Ne vond el a gyermektől a fenyítéket; ha megvered őt vesszővel, meg nem hal.


verso 14

Te vesszővel vered meg őt: és az ő lelkét a pokolból ragadod ki.


verso 15

Szerelmes fiam, ha bölcs lesz a te elméd, örvendez a lelkem nékem is.


verso 16

És vígadoznak az én veséim, a te ajkaidnak igazmondásán.


verso 17

Ne irígykedjék a te szíved a bűnösökre; hanem az Úr félelmében légy egész napon;


verso 18

Mert ennek bizonyos vége van; a te várakozásod meg nem csalatkozik.


verso 19

Hallgass te, fiam, engem, hogy légy bölcs, és jártasd ez úton szívedet.


verso 20

Ne légy azok közül való, a kik borral dőzsölnek; azok közül, a kik hússal dobzódnak.


verso 21

Mert a részeges és dobzódó szegény lesz, és rongyokba öltöztet az aluvás.


verso 22

Hallgasd a te atyádat, a ki nemzett téged; és meg ne útáld a te anyádat, mikor megvénhedik.


verso 23

Szerezz igazságot, és el ne adj; bölcseséget és erkölcsöt és eszességet.


verso 24

Igen örül az igaznak atyja, és a bölcsnek szülője annak vígadoz.


verso 25

Vígadjon a te atyád és a te anyád, és örvendezzen a te szülőd.


verso 26

Adjad, fiam, a te szívedet nékem, és a te szemeid az én útaimat megőrizzék.


verso 27

Mert mély verem a tisztátalan asszony, és szoros kút az idegen asszony.


verso 28

És az, mint a tolvaj leselkedik, és az emberek közt a hitetleneket szaporítja.


verso 29

Kinek jaj? kinek oh jaj? kinek versengések? kinek panasz? kinek ok nélkül való sebek? kinek szemeknek veressége?


verso 30

A bornál mulatóknak, a kik mennek a jó bor kutatására.


verso 31

Ne nézd a bort, mily veres színt játszik, mint mutatja a pohárban az ő csillogását; könnyen alá csuszamlik,


verso 32

Végre, mint a kígyó, megmar, és mint a mérges kígyó, megcsíp.


verso 33

A te szemeid nézik az idegen asszonyt, és a te elméd gondol gonoszságot.


verso 34

És olyan leszel, mint a ki fekszik a tenger közepiben, és a ki fekszik az árbóczfának tetején.


verso 35

Ütöttek engem, nékem nem fájt; vertek, nem éreztem! Mikor ébredek fel? Akkor folytatom, ismét megkeresem azt.

Capítulos:


Libros