Bölcs Salamonnak példabeszédei
capítulo 7
verso 1
Fiam, tartsd meg az én beszédeimet, és az én parancsolataimat rejtsd el magadnál.
verso 2
Az én parancsolatimat tartsd meg, és élsz; és az én tanításomat mint a szemed fényét.
verso 3
Kösd azokat ujjaidra, írd fel azokat szíved táblájára.
verso 4
Mondd ezt a bölcseségnek: Én néném vagy te; és az eszességet ismerősödnek nevezd,
verso 5
Hogy megőrizzen téged a nem hozzád tartozó asszonytól, és az ő beszédivel hizelkedő idegentől.
verso 6
Mert házam ablakán, a rács mögül néztem,
verso 7
És láték a bolondok között, eszembe vevék a fiak között egy bolond ifjat,
verso 8
A ki az utczán jár, annak szeglete mellett, a házához menő úton lépeget,
verso 9
Alkonyatkor, nap estjén, és setét éjfélben.
verso 10
És ímé, egy asszony eleibe jő, paráznának öltözetében, álnok az ő elméjében.
verso 11
Mely csélcsap és vakmerő, a kinek házában nem maradhatnak meg az ő lábai.
verso 12
Néha az utczán, néha a tereken van, és minden szegletnél leselkedik.
verso 13
És megragadá őt és megcsókolá őt, és szemtelenségre vetemedvén, monda néki:
verso 14
Hálaáldozattal tartoztam, ma adtam meg fogadásimat.
verso 15
Azért jövék ki elődbe, szorgalmatosan keresni a te orczádat, és reád találtam!
verso 16
Paplanokkal megvetettem nyoszolyámat, égyiptomi szövésű szőnyegekkel.
verso 17
Beillatoztam ágyamat mirhával, áloessel és fahéjjal.
verso 18
No foglaljuk magunkat bőségesen mind virradtig a szeretetben; vígadjunk szerelmeskedésekkel.
verso 19
Mert nincs otthon a férjem, elment messze útra.
verso 20
Egy erszény pénzt vőn kezéhez; holdtöltére jő haza.
verso 21
És elhiteté őt az ő mesterkedéseinek sokaságával, ajkainak hizelkedésével elragadá őt.
verso 22
Utána megy; mint az ökör a vágóhídra, és mint a bolond, egyszer csak fenyítő békóba;
verso 23
Mígnem átjárja a nyíl az ő máját. Miképen siet a madár a tőrre, és nem tudja, hogy az az ő élete ellen van.
verso 24
Annakokáért most, fiaim, hallgassatok engem, és figyelmezzetek az én számnak beszédeire.
verso 25
Ne hajoljon annak útaira a te elméd, és ne tévelyegj annak ösvényin.
verso 26
Mert sok sebesültet elejtett, és sokan vannak, a kik attól megölettek.
verso 27
Sírba vívő út az ő háza, a mely levisz a halálnak hajlékába.
Libros
