Bölcs Salamonnak példabeszédei

capítulo 26


Capítulos:


verso 1

Mint a hó a nyárhoz és az eső az aratáshoz, úgy nem illik a bolondhoz a tisztesség.


verso 2

Miképen a madár elmegy és a fecske elrepül, azonképen az ok nélkül való átok nem száll az emberre.


verso 3

Ostor a lónak, fék a szamárnak; és vessző a bolondok hátának.


verso 4

Ne felelj meg a bolondnak az ő bolondsága szerint, hogy ne légy te is ő hozzá hasonlatos;


verso 5

Felelj meg a bolondnak az ő bolondsága szerint, hogy ne legyen bölcs a maga szemei előtt.


verso 6

A ki bolond által izen valamit, lábait vagdalja el magának, és bosszúságot szenved.


verso 7

Mint a sántának lábai lógnak, úgy a bölcsmondás a bolondoknak szájában.


verso 8

Mint a ki követ köt a parittyába, úgy cselekszik, a ki a bolondnak tisztességet tesz.


verso 9

Mint a részeg ember kezébe akad a tövis, úgy akad az eszes mondás a bolondoknak szájába.


verso 10

Mint a lövöldöző, a ki mindent megsebez, olyan az, a ki bolondot fogad fel, és a ki csavargókat fogad fel.


verso 11

Mint az eb megtér a maga okádására, úgy a bolond megkettőzteti az ő bolondságát.


verso 12

Láttál-é oly embert, aki a maga szemei előtt bölcs? A bolond felől jobb reménységed legyen, hogynem mint a felől!


verso 13

Azt mondja a rest: ordító oroszlán van az úton! oroszlán van az utczákon!


verso 14

Mint az ajtó forog az ő sarkán, úgy a rest az ő ágyában.


verso 15

Ha a rest az ő kezét a tálba nyujtotta, resteli azt csak szájához is vinni.


verso 16

Bölcsebb a rest a maga szemei előtt, mint hét olyan, a ki okos feleletet ád.


verso 17

Kóbor ebet ragad fülön, a ki felháborodik a perpatvaron, a mely őt nem illeti.


verso 18

Mint a balga, a ki tüzet, nyilakat és halálos szerszámokat lövöldöz,


verso 19

Olyan az, a ki megcsalja az ő felebarátját, és azt mondja: csak tréfáltam!


verso 20

Ha a fa elfogy, kialuszik a tűz; ha nincs súsárló, megszűnik a háborgás.


verso 21

Mint az elevenszénre a holtszén, és a fa a tűzre, olyan a háborúságszerző ember a patvarkodásnak felgyujtására.


verso 22

A fondorlónak beszédei hízelkedők, és azok áthatják a szív belsejét.


verso 23

Mint a meg nem tisztított ezüst, melylyel valami agyagedényt beborítottak, olyanok a gyulasztó ajkak a gonosz szív mellett.


verso 24

Az ő beszédeivel másnak tetteti magát a gyűlölő, holott az ő szívében gondol álnokságot.


verso 25

Mikor kedvesen szól, ne bízzál ő hozzá; mert hét iszonyatosság van szívében.


verso 26

Elfedeztethetik a gyűlölség csalással; de nyilvánvalóvá lesz az ő gonoszsága a gyülekezetben.


verso 27

A ki vermet ás másnak, abba belé esik; és a ki felhengeríti a követ, arra gurul vissza.


verso 28

A hazug nyelv gyűlöli az általa megrontott embert, és a hízelkedő száj romlást szerez.

Capítulos:


Libros