Deuteronomium
15. fejezet
1. vers
Minden hetedik év végén tégy elengedést.
2. vers
Ez az elengedés módja: Engedje el minden hitelező az ő követelését, amit követelhet felebarátján; és ne hajtsa be felebarátján és testvérén, mert kihirdették az elengedést az Örökkévaló előtt.
3. vers
Az idegenen behajthatod, de ami testvérednél van, azt engedje el kezed.
4. vers
Bizony nem lesz közötted szűkölködő, mert meg fog téged áldani az Örökkévaló az országban, amelyet az Örökkévaló, a te Istened ad neked birtokul, hogy elfoglaljad,
5. vers
hogy ha hallgatsz az Örökkévaló, a te Istened szavára, hogy megtartsad és megtegyed mindezeket a parancsolatokat, amelyeket neked ma parancsolok.
6. vers
Mert az Örökkévaló, a te Istened megáld téged, amint megígérte neked; kölcsön adsz majd számos népnek, de te nem fogsz kölcsön venni, uralkodol számos népen, de rajtad nem uralkodnak.
7. vers
Ha lesz közötted szűkölködő, testvéreid egyike, bármelyik kapudban, országodban, amelyet az Örökkévaló, a te Istened ad neked, ne keményítsd meg szívedet és ne zárd be kezedet szűkölködő testvéred elől,
8. vers
hanem meg kell nyitnod kezedet számára és kölcsönt kell neki adnod szükségéhez képest, ami hiányzik neki.
9. vers
Óvakodjál, nehogy szívedben alávaló gondolat legyen, mondván: közeledik a hetedik év, az elengedés éve; és szemed könyörtelen volna szűkölködő testvéreddel szemben, és nem adnál neki semmit és ő ellened kiált az Örökkévalóhoz és vétek lesz rajtad.
10. vers
Adnod kell neki és ne legyen irígy a szíved, amikor adsz neki, mert ezért megáld téged az Örökkévaló, a te Istened minden munkádban és kezed minden vállalkozásában.
11. vers
Mert nem fog kifogyni a szűkölködő az országból; azért parancsolom neked, mondván: meg kell nyitnod kezedet testvéred, szegényed és szűkölködőd számára az országban.
12. vers
Ha eladja magát neked testvéred, egy héber ember vagy héber nő, akkor szolgáljon téged hat évig és a hetedik évben bocsásd el magadtól szabadon.
13. vers
És midőn elbocsátod szabadon magadtól, ne bocsásd el üresen.
14. vers
Juttass neki juhodból, szérűdből és présházadból; mindabból, amivel megáldott téged az Örökkévaló, a te Istened, adj neki.
15. vers
És emlékezzél meg arról, hogy rabszolga voltál Egyiptom országában és megváltott téged az Örökkévaló, a te Istened, azért parancsolom én ma neked ezt a dolgot.
16. vers
És lészen, ha ő így szól hozzád: Nem megyek el tőled; mert szeret téged és házadat, mert jó dolga van nálad,
17. vers
akkor végy egy árt és szúrd át fülén és az ajtón és legyen örökös szolgád. Szolgálóddal is így tégy.
18. vers
Ne legyen nehéz számodra, hogy elbocsátod őt szabadon magadtól, mert egy béresnek kétszeres béridejét szolgálta le nálad hat éven át; és meg fog téged áldani az Örökkévaló, a te Istened mindenben, amit teszel.
19. vers
Minden elsőszülöttet, amely születik marhád és juhaid közül, a hímet szenteld az Örökkévalónak, a te Istenednek; ne dolgoztasd szarvasmarhád elsőszülöttjét és ne nyírd meg juhod elsőszülöttjét.
20. vers
Az Örökkévaló, a te Istened színe előtt fogyaszd el azt évről-évre azon a helyen, amelyet kiválaszt az Örökkévaló; te és házad népe.
21. vers
És ha hiba van rajta, sánta vagy vak, bármily rossz hiba, ne áldozd az Örökkévalónak, a te Istenednek.
22. vers
Kapuidban eheted; a tisztátalan és a tiszta együtt; mint a szarvast és az őzet.
23. vers
Csak vérét ne edd; a földre öntsd ki, mint a vizet.
Könyvek
