Mózes első könyve

capitolul 15


Capitole:


Ábrahám ígéretet kap, hogy örököse lesz


versetul 1

Ezen dolgok után volt az Örökkévaló igéje Ávromhoz látomásban, mondván: Ne félj Ávrom, én pajzsod vagyok neked, a te jutalmad igen sok.


versetul 2

És mondta Ávrom: Uram, Isten! mit adsz én nekem? hisz én járok magtalanul és házam birtokosa a damaszkusi Eliezer.


versetul 3

És mondta Ávrom: Íme, nekem nem adtál magzatot és íme, az én házam szolgaszülöttje örököl utánam.


versetul 4

És íme az Örökkévaló igéje hozzá, mondván: Nem örököl ez te utánad, hanem az, aki származni fog ágyékodból, az örököl majd utánad.


versetul 5

És kivezette őt a szabadba és mondta: Tekints csak fel az égre és számláld meg a csillagokat, ha meg bírod azokat számlálni. És mondta neki: Így lesz a te magzatod!


versetul 6

És ő hitt az Örökkévalóban és (Isten) betudta azt neki igazságul.


versetul 7

És mondta neki: Én vagyok az Örökkévaló, aki kihoztalak téged Ur-Kászdimból, hogy neked adjam ezt az országot, hogy bírjad azt.


versetul 8

És ő mondta: Uram, Isten! mi által tudom meg, hogy én fogom azt bírni?


versetul 9

És mondta neki: Vegyél nekem egy három éves üszőt, egy hároméves kecskét és egy három éves kost, egy gerlicét és egy galambfiát.


versetul 10

És ő vette Neki mindezt és szétvágta azokat középen és tette mindegyiknek a részét a másikkal szembe; a madarat azonban nem vágta ketté.


versetul 11

És leszállottak a ragadozó madarak a hullákra, de Ávrom elkergette azokat.


versetul 12

És midőn a nap lemenőben volt, mély álom borult Ávromra és íme, félelem, nagy sötétség borul rá.


versetul 13

És mondta (Isten) Ávromnak: Tudd meg, hogy idegen lesz a te magzatod egy országban, mely nem az övék és szolgálatra szorítják őket és sanyargatják őket négyszáz évig.


versetul 14

De ama nép fölött is, melyet szolgálni fognak, ítéletet tartok én és azután ki fognak vonulni nagy vagyonnal.


versetul 15

Te pedig elmégy atyáidhoz békében, el fogsz temettetni jó vénségben.


versetul 16

És a negyedik nemzedék tér majd vissza ide, mert nem telik be az Emóri vétke addig.


versetul 17

És volt, midőn a nap lement és sötétség lett, íme, egy kemence: füst és tűzláng, mely átvonult ama darabok között.


versetul 18

Azon a napon kötött az Örökkévaló szövetséget Ávrommal, mondván: A te magzatodnak adom ezt a földet, az egyiptomi folyamtól a nagy folyamig, a Perosz folyamig:


versetul 19

A Kénit, a Kenizzit és a Kádmónit,


versetul 20

a Chittit, a Perizzit és a Refóimot,


versetul 21

az Emórit, a Kánaánit, a Girgósit és a Jevúszit.

Capitole:


Cărți