A Lukács írása szerint való szent evangyéliom

capitolul 17


Capitole:


versetul 1

Monda pedig a tanítványoknak: Lehetetlen dolog, hogy botránkozások ne essenek; de jaj annak, a ki által esnek.


versetul 2

Jobb annak, ha egy malomkövet vetnek a nyakába, és ha a tengerbe vettetik, hogynem mint egyet e kicsinyek közül megbotránkoztasson.


versetul 3

Őrizzétek meg magatokat: ha pedig a te atyádfia vétkezik ellened, dorgáld meg őt; és ha megtér, bocsáss meg néki.


versetul 4

És ha egy napon hétszer vétkezik ellened, és egy napon hétszer te hozzád tér, mondván: Megbántam; megbocsáss neki.


versetul 5

És mondának az apostolok az Úrnak: Növeljed a mi hitünket!


versetul 6

Monda pedig az Úr: Ha annyi hitetek volna, mint a mustármag, ezt mondanátok íme ez eperfának: Szakadj ki gyökerestől, és plántáltassál a tengerbe; és engede néktek.


versetul 7

Kicsoda pedig ti közületek az, a ki, ha egy szolgája van, és az szánt vagy legeltet, tüstént azt mondja annak, mihelyt a mezőről megjő: Jer elő, ülj asztalhoz?


versetul 8

Sőt nem ezt mondja-e néki: Készíts vacsorámra valót, és felövezvén magadat, szolgálj nékem, míg én eszem és iszom; és azután egyél és igyál te?


versetul 9

Avagy megköszöni-é annak a szolgának, hogy azt mívelte, a mit néki parancsolt? Nem gondolom.


versetul 10

Ezenképen ti is, ha mindazokat megcselekedtétek, a mik néktek parancsoltattak, mondjátok, hogy: Haszontalan szolgák vagyunk; mert a mit kötelesek voltunk cselekedni, azt cselekedtük.


versetul 11

És lőn, mikor útban vala Jeruzsálem felé, hogy ő Samariának és Galileának közepette méne által.


versetul 12

És mikor egy faluba beméne, jöve elébe tíz bélpoklos férfi, kik távol megállának:


versetul 13

És felemelék szavokat, mondván: Jézus, Mester, könyörülj rajtunk!


versetul 14

És mikor őket látta, monda nékik: Elmenvén mutassátok meg magatokat a papoknak. És lőn, hogy míg odamenének, megtisztulának.


versetul 15

Egy pedig ő közülök, mikor látta, hogy meggyógyult, visszatére, dicsőítvén az Istent nagy szóval;


versetul 16

És arczczal leborula az ő lábainál hálákat adván néki: és az Samariabeli vala.


versetul 17

Felelvén pedig Jézus, monda: Avagy nem tízen tisztulának-é meg? A kilencze pedig hol van?


versetul 18

Nem találkoztak a kik visszatértek volna dicsőséget adni az Istennek, csak ez az idegen?


versetul 19

És monda néki: Kelj föl, és menj el: a te hited téged megtartott.


versetul 20

Megkérdeztetvén pedig a farizeusoktól, mikor jő el az Isten országa, felele nékik és monda: Az Isten országa nem szemmel láthatólag jő el.


versetul 21

Sem azt nem mondják: Ímé itt, vagy: Ímé amott van; mert ímé az Isten országa ti bennetek van.


versetul 22

Monda pedig a tanítványoknak: Eljő az idő, mikor kívántok látni egyet az ember Fiának napjai közül, és nem láttok.


versetul 23

És mondják majd néktek: Ímé itt, vagy: Ímé amott van; de ne menjetek el, és ne kövessétek:


versetul 24

Mert miként a felvillanó villámlás az ég aljától az ég aljáig fénylik; úgy lesz az embernek Fia is az ő napján.


versetul 25

De előbb sokat kell neki szenvednie és megvettetnie e nemzetségtől.


versetul 26

És miként a Noé napjaiban lett, úgy lesz az ember Fiának napjaiban is.


versetul 27

Ettek, ittak, házasodtak, férjhezmentek mindama napig, a melyen Noé a bárkába beméne, és eljöve az özönvíz, és mindeneket elveszte.


versetul 28

Hasonlóképen mint a Lót napjaiban is lett; ettek, ittak, vettek, adtak, ültettek, építettek;


versetul 29

De a mely napon kiment Lót Sodomából, tűz és kénkő esett az égből, és mindenkit elvesztett:


versetul 30

Ezenképen lesz azon a napon, melyen az embernek Fia megjelenik.


versetul 31

Az nap, a ki a háztetőn lesz, és az ő holmija a házban, ne szálljon le, hogy elvigye; és a ki a mezőn, azonképen ne forduljon hátra.


versetul 32

Emlékezzetek Lót feleségére!


versetul 33

Valaki igyekezik az ő életét megtartani, elveszti azt, és valaki elveszti azt, megeleveníti azt.


versetul 34

Mondom néktek, azon az éjszakán ketten lesznek egy ágyban; az egyik felvétetik, és a másik elhagyatik.


versetul 35

Két asszony őröl együtt; az egyik felvétetik, és a másik elhagyatik.


versetul 36

Ketten lesznek a mezőn; az egyik felvétetik, és a másik elhagyatik.


versetul 37

És felelvén, mondának néki: Hol, Uram? Ő pedig monda nékik: a hol a test, oda gyűlnek a saskeselyűk.

Capitole:


Cărți