A Lukács írása szerint való szent evangyéliom

capitolul 23


Capitole:


versetul 1

És fölkelvén az ő egész sokaságuk, vivék őt Pilátushoz.


versetul 2

És kezdék őt vádolni, mondván: Úgy találtuk, hogy ez a népet félrevezeti, és tiltja a császár adójának fizetését, mivelhogy ő magát ama király Krisztusnak mondja.


versetul 3

Pilátus pedig megkérdé őt, mondván: Te vagy-é a zsidók királya? És ő felelvén néki, monda: Te mondod!


versetul 4

Monda pedig Pilátus a főpapoknak és a sokaságnak: Semmi bűnt nem találok ez emberben.


versetul 5

De azok erősködének, mondván: A népet felzendíti, tanítván az egész Júdeában, elkezdve Galileától mind idáig.


versetul 6

Pilátus pedig Galileát hallván, megkérdé, vajjon galileai ember-é ő?


versetul 7

És mikor megtudta, hogy ő a Héródes hatósága alá tartozik, Héródeshez küldé őt, mivelhogy az is Jeruzsálemben vala azokban a napokban.


versetul 8

Héródes pedig Jézust látván igen megörüle: mert sok időtől fogva kívánta őt látni, mivelhogy sokat hallott ő felőle, és reménylé, hogy majd valami csodát lát, melyet ő tesz.


versetul 9

Kérdezé pedig őt sok beszéddel; de ő semmit nem felele néki.


versetul 10

Ott állanak vala pedig a főpapok és az írástudók, teljes igyekezettel vádolván őt.


versetul 11

Héródes pedig az ő katonáival egybe semminek állítván és kicsúfolván őt, minekutána felöltöztette fényes ruhába, visszaküldé Pilátushoz.


versetul 12

És az napon lőnek barátok egymással Pilátus és Héródes; mert az előtt ellenségeskedésben valának egymással.


versetul 13

Pilátus pedig a főpapokat, főembereket és a népet egybegyűjtvén,


versetul 14

Monda nékik: Ide hoztátok nékem ez embert, mint a ki a népet félrevezeti: és ímé én ti előttetek kivallatván, semmi olyan bűnt nem találtam ez emberben, a mivel őt vádoljátok:


versetul 15

De még Héródes sem; mert titeket ő hozzá igazítálak; és ímé semmi halálra való dolgot nem cselekedett ő.


versetul 16

Megfenyítvén azért őt, elbocsátom.


versetul 17

Kell vala pedig elbocsátania nékik ünnepenként egy foglyot.


versetul 18

De felkiálta az egész sokaság, mondván: Vidd el ezt, és bocsásd el nékünk Barabbást!


versetul 19

Ki a városban lett valami lázadásért és gyilkosságért vettetett a tömlöczbe.


versetul 20

Pilátus azért ismét felszólala el akarván bocsátani Jézust;


versetul 21

De azok ellene kiáltának, mondván: Feszítsd meg! Feszítsd meg őt!


versetul 22

Ő pedig harmadszor is monda nékik: Mert mi gonoszt tett ez? Semmi halálra való bűnt nem találtam ő benne; megfenyítvén azért őt, elbocsátom!


versetul 23

Azok pedig nagy fenszóval sürgeték, kérvén, hogy megfeszíttessék; és az ő szavok és a főpapoké erőt vesz vala.


versetul 24

És Pilátus megítélé, hogy meglegyen, a mit kérnek vala.


versetul 25

És elbocsátá nékik azt, a ki lázadásért és gyilkosságért vettetett a tömlöczbe, a kit kértek vala; Jézust pedig kiszolgáltatá az ő akaratuknak.


versetul 26

Mikor azért elvivék őt, egy Czirénebeli Simont megragadván, ki a mezőről jöve, arra tevék a keresztfát, hogy vigye Jézus után.


versetul 27

Követé pedig őt a népnek és az asszonyoknak nagy sokasága, a kik gyászolák és siraták őt.


versetul 28

Jézus pedig hozzájok fordulván, monda: Jeruzsálem leányai, ne sírjatok én rajtam, hanem ti magatokon sírjatok, és a ti magzataitokon.


versetul 29

Mert ímé jőnek a napok, melyeken ezt mondják: Boldogok a meddők, és a mely méhek nem szültek, és az emlők, melyek nem szoptattak!


versetul 30

Akkor kezdik mondani a hegyeknek: Essetek mi reánk; és a halmoknak: Borítsatok el minket!


versetul 31

Mert ha a zöldelő fán ezt mívelik, mi esik a száraz fán?


versetul 32

Vivének pedig két másikat is, két gonosztevőt ő vele, hogy megölessenek.


versetul 33

Mikor pedig elmenének a helyre, mely Koponya helyének mondatik, ott megfeszíték őt és a gonosztevőket, egyiket jobbkéz felől, a másikat balkéz felől.


versetul 34

Jézus pedig monda: Atyám! bocsásd meg nékik; mert nem tudják mit cselekesznek. Elosztván pedig az ő ruháit, vetének reájok sorsot.


versetul 35

És a nép megálla nézni. Csúfolák pedig őt a főemberek is azokkal egybe, mondván: Egyebeket megtartott, tartsa meg magát, ha ő a Krisztus, az Istennek ama választottja.


versetul 36

Csúfolák pedig őt a vitézek is, odajárulván és eczettel kínálván őt.


versetul 37

És ezt mondván néki: Ha te vagy a zsidóknak ama Királya, szabadítsd meg magadat!


versetul 38

Vala pedig egy felirat is fölébe írva görög, római és zsidó betűkkel: Ez a zsidóknak ama Királya.


versetul 39

A felfüggesztett gonosztevők közül pedig az egyik szidalmazá őt, mondván: Ha te vagy a Krisztus, szabadítsd meg magadat, minket is!


versetul 40

Felelvén pedig a másik, megdorgálá őt, mondván: Az Istent sem féled-e te? Hiszen te ugyanazon ítélet alatt vagy!


versetul 41

És mi ugyan méltán; mert a mi cselekedetünknek méltó büntetését vesszük: ez pedig semmi méltatlan dolgot nem cselekedett.


versetul 42

És monda Jézusnak: Uram, emlékezzél meg én rólam, mikor eljősz a te országodban!


versetul 43

És monda néki Jézus: Bizony mondom néked: Ma velem leszel a paradicsomban.


versetul 44

Vala pedig mintegy hat óra, és sötétség lőn az egész tartományban mind kilencz órakorig.


versetul 45

És meghomályosodék a nap, és a templom kárpitja középen ketté hasada.


versetul 46

És kiáltván Jézus nagy szóval, monda: Atyám, a te kezeidbe teszem le az én lelkemet. És ezeket mondván, meghala.


versetul 47

Látván pedig a százados, a mi történt, dicsőíté az Istent, mondván: Bizony ez ember igaz vala.


versetul 48

És az egész sokaság, mely e dolognak látására ment oda, látván azokat, a mik történtek, mellét verve megtére.


versetul 49

Az ő ismerősei pedig mind, és az asszonyok, a kik Galileából követék őt, távol állának, nézvén ezeket.


versetul 50

És ímé egy ember, kinek József vala neve, tanácsbeli, jó és igaz férfiú,


versetul 51

Ki nem vala részes azoknak tanácsában és cselekedetében, Arimathiából, a zsidók városából való, ki maga is várja vala az Istennek országát;


versetul 52

Ez oda menvén Pilátushoz, elkéré a Jézus testét.


versetul 53

És levévén azt, begöngyölé azt gyolcsba, és helyhezteté azt egy sziklába vágott sírboltba,melyben még senki sem feküdt.


versetul 54

És az a nap péntek vala, és szombat virrada rá.


versetul 55

Az őt követő asszonyok is pedig, kik vele Galileából jöttek, megnézék a sírt, és hogy miképen helyeztetett el az ő teste.


versetul 56

Visszatérvén pedig, készítének fűszerszámokat és keneteket.


versetul 57

És szombaton nyugovának a parancsolat szerint.

Capitole:


Cărți