Bölcs Salamonnak példabeszédei

capitolul 17


Capitole:


versetul 1

Jobb a száraz falat, melylyel van csendesség; mint a levágott barmokkal teljes ház, melyben háborúság van.


versetul 2

Az értelmes szolga uralkodik a gyalázatos fiún, és az atyafiak között az örökségnek részét veszi.


versetul 3

Az olvasztótégely az ezüst számára van, és a kemencze az aranyéra; a szívek vizsgálója pedig az Úr.


versetul 4

A gonosztevő hallgat az álnok beszédekre, a csalárd hallgat a gonosz nyelvre.


versetul 5

A ki megcsúfolja a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtőjét; a ki gyönyörködik másnak nyomorúságában, büntetlen nem lészen!


versetul 6

A véneknek ékessége az unokák, és a fiaknak ékessége az atyák.


versetul 7

Nem illik a bolondnak az ékes beszéd, még kevésbbé a tisztességesnek a hazug beszéd.


versetul 8

Drága kő az ajándék elfogadójának szemei előtt; mindenütt, a hova csak fordul, okosan cselekszik.


versetul 9

Elfedezi a vétket, a ki keresi a szeretetet; a ki pedig ismétlen előhoz egy dolgot, elszakasztja egymástól a barátságosokat is.


versetul 10

Foganatosb a dorgálás az eszesnél, mint ha megvernéd a bolondot százszor is.


versetul 11

Csak ellenkezést keres a gonosz, végre kegyetlen követ bocsáttatik ellene.


versetul 12

Találjon valakire a fiától megfosztott medve, csak ne a bolond az ő bolondságában.


versetul 13

A ki fizet gonoszt a jóért, nem távozik el a gonosz annak házától.


versetul 14

Mint a ki árvizet szabadít el, olyan a háborúság kezdete; azért minekelőtte kihatna, hagyd el a versengést.


versetul 15

A ki igaznak mondja a bűnöst, és kárhoztatja az igazat, útálatos az Úrnak egyaránt mind a kettő.


versetul 16

Miért van a vétel ára a bolondnak kezében a bölcseség megszerzésére, holott nincsen néki elméje?


versetul 17

Minden időben szeret, a ki igaz barát, és testvérül születik a nyomorúság idejére.


versetul 18

Értelmetlen ember az, a ki kezét adja, fogadván kezességet barátja előtt.


versetul 19

Szereti a gonoszt, a ki szereti a háborúságot; a ki magasbítja kapuját, romlást keres.


versetul 20

Az elfordult szívű ember nem nyerhet jót, és a ki az ő nyelvével gonosz, esik nyomorúságba.


versetul 21

A ki szül bolondot, szüli ő magának bánatra; és nem örvendez a bolondnak atyja.


versetul 22

A vidám elme jó orvosságul szolgál; a szomorú lélek pedig megszáraztja a csontokat.


versetul 23

A kebelből kivett ajándékot az istentelen elveszi, a törvény útának elfordítására.


versetul 24

Az eszesnek orczájából kitetszik a bölcseség; a bolondnak pedig szemei országolnak a földnek végéig.


versetul 25

Búsulása az ő atyjának a bolond fiú, és az ő szülőjének keserűsége.


versetul 26

Még megbirságolni is az igazat nem jó, a tisztességest megverni igazságáért.


versetul 27

A ki megtartóztatja beszédét, az tudós ember, és a ki higgadt lelkű, az értelmes férfiú.


versetul 28

Még a bolond is, amikor hallgat, bölcsnek ítéltetik; mikor ajkait bezárja, eszesnek.

Capitole:


Cărți