Józsué könyve

capitolul 16

József fiainak jutott sorsvetés által a jerikói Jordántól, Jerikó vizeitől keletre a puszta, amely Jerikótól a Bétel hegyének tart.

Azután továbbmegy a határ Bételből Lúzba, és átmegy az arkiak határára, Atárótig.

Majd lemegy a tenger felé a jaflétiak határához, Alsó-Béthórón vidékéig és Gézerig, a szélei pedig a tengernél vannak.

Megkapták tehát örökségüket József fiai, Manassé és Efraim.

Ez lett Efraim fiainak a határa is nemzetségenként. Örökségük határa kelet felé, Atrót-Addártól Felső-Béthórónig húzódik,

és eléri a tengert északon Mikmetátnál, majd kelet felé fordul a határ Taanat-Silónak, és átmegy azon Jánóahtól keletre.

Jánóahtól pedig lemegy Atárótba és Naarába, érinti Jerikót, és kiér a Jordánhoz.

Tappúahtól továbbmegy a határ a tenger felé a Káná-patakig, és a tengernél végződik. Ez Efraim fiai törzsének az öröksége nemzetségenként.

De a Manassé fiainak az örökségéből is elkülönítettek városokat Efraim fiai számára, mindegyik várost a hozzá tartozó falvakkal.

De nem űzték ki a kánaániakat, akik Gézerben laktak. Így ott laknak a kánaániak Efraim között mind e napig, de robotos szolgává lettek.

Cărți