Prédikátor könyve

capitolul 12


Capitole:


versetul 1

Örvendezz, ifjú, a te ifjúságodban,

és vidámítson meg szíved ifjúságod idején;

élj szíved szerint, ahogy szemed jónak látja!

De tudd meg, hogy mindezekért

Isten megítél téged!


versetul 2

Távolítsd el a haragot szívedből,

és vesd el a gonoszt a testedtől,

mert az ifjúság és a hajnal hiábavalóság.


versetul 3

Emlékezzél meg Teremtődről ifjúságod idején,

míg el nem jönnek a veszedelem napjai,

és míg el nem jönnek azok az esztendők,

melyekről azt mondod: nem szeretem ezeket;


versetul 4

amíg a nap, a világosság,

a hold és csillagok el nem sötétednek,

és a sűrű felhők ismét vissza nem térnek az eső után.


versetul 5

Akkor megremegnek a ház őrzői,

és megrogynak az erős férfiak,

és megállnak az őrlő leányok,

mert megfogyatkoztak,

és elhomályosulnak az ablakon kinézők.


versetul 6

Az utcára nyíló ajtók bezárulnak,

és elhalkul a malom zúgása;

fölkelnek a madárszóra is,

és halkabbá lesz minden éneklő leány.


versetul 7

Minden halmocskától félnek,

és mindentől megijednek az úton;

a mandulafa kivirágzik,

és a sáska nehezen vonszolja magát,

és kipattan a kapor,

mert elmegy az ember az ő örök otthonába,

és az utcán körbejárnak a sírók.


versetul 8

Mielőtt elszakadna az ezüstkötél,

vagy összetörne az aranypohár,

mielőtt a korsó eltörne a forrásnál,

vagy beletörne a kerék a kútba,


versetul 9

és a por földdé lenne, mint azelőtt volt,

a lélek pedig megtérne Istenhez, aki adta.


versetul 10

Felette nagy hiábavalóság – mondja a prédikátor –, minden hiábavalóság!


versetul 11

Azonfölül, hogy bölcs volt a prédikátor, még a népet is tudományra tanította, fontolgatott, tudakozódott, és sok bölcs mondást írt.


versetul 12

Igyekezett a prédikátor a hasznos beszédeket megtalálni, amelyek igazat írnak, az igazság beszédeit.


versetul 13

A bölcsek beszédei olyanok, mint az ösztöke; a gyülekezet tanítóinak szavai olyanok, mint az erősen bevert szögek, amelyek a Pásztortól származnak.*


versetul 14

Mindezeken felül, fiam, fogadd el az intést: a sok könyv írásának nincs vége, és a sok tanulásban elfárad a test.


versetul 15

Mindezt hallva ez a dolgok summája: Féld Istent, és tartsd meg parancsolatait, mert ez az ember legfőbb dolga!


versetul 16

Mert Isten minden cselekedetet megítél, minden titkos dologgal együtt, akár jó, akár gonosz az.

Capitole:


Cărți