Deuteronomium
capítulo 24
verso 1
Ha valaki elvesz egy nőt és feleségévé teszi, akkor lesz, hogyha nem talál többé kegyet szemében, mert talált rajta valami helytelen dolgot, és válólevelet ír neki, kezébe adja és elküldi házából.
verso 2
És távozik házából és elmegy és más férfié lesz.
verso 3
És meggyűlöli az utóbbi férfi és ír neki válólevelet, kezébe adja és elküldi házából, vagy ha meghal az utóbbi férfi, aki elvette feleségül:
verso 4
az első férje, aki elküldte volt, nem veheti újra el, hogy felesége legyen, miután megfertőztetett; mert útálat ez az Örökkévaló színe előtt; és ne hozd vétekbe az országot, amelyet az Örökkévaló, a te Istened birtokul ad neked.
verso 5
Midőn valaki új feleséget vesz, ne vonuljon hadba és ne essen rája semmi teher, szabad legyen háza számára egy évig, hogy örvendeztesse feleségét, akit elvett.
verso 6
Ne vegyen senki zálogba kézi malmot vagy felső malomkövet, mert magát az életet venné zálogba.
verso 7
Ha rajta érnek valakit, hogy ellop egy személyt testvérei, Izráel fiai közül és zsarnokoskodik vele, majd eladja, haljon meg a tolvaj. Így pusztítsd ki a rosszat körödből.
verso 8
Légy gondos a poklosság bajánál, hogy nagyon vigyázz és mind aszerint cselekedjél, amint tanítanak benneteket a levita papok; úgy amint nekik megparancsoltam, akként cselekedjetek gondosan.
verso 9
Emlékezzél arra, amit az Örökkévaló, a te Istened tett Mirjámmal az úton, midőn kivonultatok Egyiptomból.
verso 10
Midőn hitelezel felebarátodnak bármilyen hitelt, ne menj be házába, hogy elvedd zálogát.
verso 11
Künn állj meg és az az ember, akinek hitelezője vagy, az hozza ki neked a zálogot az utcára.
verso 12
És ha szegény ember ő, ne feküdjél le zálogával.
verso 13
Vissza kell adnod neki a zálogot naplementekor, hogy lefeküdhessék ruhájában és áldjon téged; neked pedig érdemül lesz az Örökkévaló, a te Istened előtt.
verso 14
Ne gyötörd a szegény és szűkölködő bérest, akár testvéreid akár a jövevények közül való az, akik országodban vannak, kapuidban.
verso 15
Az nap add meg bérét és ne menjen le fölötte a nap, mert szegény ő és az után vágyódik lelke; nehogy ellened kiáltson az Örökkévalóhoz és vétek lenne rajtad.
verso 16
Ne ölessenek meg az atyák a gyermekek miatt és a gyermekek ne ölessenek meg az atyák miatt; mindenki a maga vétke miatt ölessék meg.
verso 17
Ne ferdítsd el a jövevény jogát, sem az árváét és ne vedd zálogba az özvegy ruháját;
verso 18
hanem emlékezzél arra, hogy rabszolga voltál Egyiptomban és kiváltott téged onnan az Örökkévaló, a te Istened; azért parancsolom neked, hogy megtedd ezt a dolgot.
verso 19
Midőn learatod aratásodat a meződön és ott felejtesz egy kévét a mezőn, ne térj vissza, hogy elvidd; a jövevényé, az árváé és az özvegyé legyen, azért hogy megáldjon téged az Örökkévaló, a te Istened kezed minden munkájában.
verso 20
Midőn levered olajfádat, ne szedd le utólag a felső ágakon maradt bogyót; ez a jövevényé, az árváé és az özvegyé legyen.
verso 21
Midőn leszüreteled szőlődet, ne böngéssz magad után; ez a jövevényé, az árváé és az özvegyé legyen.
verso 22
Emlékezzél arra, hogy rabszolga voltál Egyiptom országában; azért parancsolom neked, hogy megtedd ezt a dolgot.
Libros
